Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Udvari István: Bács-szeréni ruszinok
leereszkedő ruténség elhelyezkedéséről, jogi, gazdasági állapotáról Bél Mátyás munkája tájékoztat. 21 Tisztelt Résztvevők! A rendelkezésre álló idő alatt csak rövid információt nyújthattam a bácskai-szerémségi ruszinokról. Befejezésül utalnom kell arra, hogy a magyar néprajztudomány méltatlanul elfeledkezett e Duna-Tisza közén élő népcsoportról. Magyar néprajzosok, folkloristák még alig vizsgálták a bácskai-szerémségi ruszinok interetnikus vonatkozásokban is rendkívül gazdag tárgyi és szellemi kultúráját 22. JEGYZET 1 A bács-szerémi ruszin irodalomról áttekintést magyar nyelven ld. Világirodalmi Lexikon. XII. Bp. 1991. 310-214. 1/ a Erről bővebben ld. Udvari I.: A magyarsággal érintkező ruszin csoportok nyelvi folyamatairól. Új Symposion. Újvidék, 1990. 7-8 sz. 38-43. 2 Erről bővebben ld. Udvari I.: Ruszinok a XVIII. században, Történelmi és művelődéstörténeti tanulmányok. Nyíregyháza, 1992. 65-66,120-122. 3 Fedor Lábos: Isztorija Ruszinoch Bacskej, Szrimu i Szlavoniji 1745-1918. Vukovár, 1979. 246-248. 4 Munkácsy Mihályról a MTA Könyvtára főkönyvtárosától bővebben ld. Udvari I.: Adalékok egy szlavista könyvtáros életrajzához. Magyar Könyvszemle 103 évf. 1987. 1. sz. 53-57. 5 Irina Hardi-Kovacsevics: Vojvodina u csiszloch i szlovoch. Ruszki Kalendar 1992. Növi Szád, 1991. 36-39. 6 Bárth János: Egy bácskai ruszin falu, Keresztúr telepítése a XVIII. század közepén. Halász Péter (szerk): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Bp. 1991. 307-310. 7 E családnévről ld. Megjegyzések a Dorocki családnévhez. Névtani Értesítő. 7. Bp. 1981. 76-81. 8 Érkenéz, ma Romániában Chiniz. 9 Vö. Borovszky Samu: Csanád vármegye története. II. k. 1987. 369-198. 10., Jankó Ramacs: Privredni i druzstveni zsivot Rusznacoch u juzsnej Uhorszkej 1745-1848. Növi Szád. 1990. 51-52; Juliján Tamas: Ruszki Keresztur. Litopisz i isztorija. 1745-1991. 82-87. 11 Vö. Hajdúdorogi Püspöki Levéltár. Fase. I. N°. 15. 12 Vö. Joakim Szegedi: U kraju szvojich predkoch. Chrisztijanszkij Kalendar 1977. Ruszki Keresztur, 1966. 40-48. 13 Hajdúdorogi Püspöki Levéltár. Fasc. 9. N°. 52.1789. 14 Erről részletesebben ld. Udvari I.: A máriapócsi monostor régi ramotáiról. In. Ruszinok a XVIII. században. Történelmi és művelődéstörténeti tanulmányok. Nyíregyháza, 1992. 151-175. 15 Hunyadi József: Tiszabűd története. Nyíregyháza, 1980. 41. 16 Hodinka Antal: II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a „gens fidelissima”. Pécs, 1937. 21. 17 Gabriel Frantiäek: Pohyb obyvatelstva v byvalé uzské zupe v privní polovici 18 století. Naukovi zapiszki Tovarisztva Proszviti. XI. Ungvár, 1935. 222. 18 Az orosz etnoním itt ruszint, kárpátaljai ruszint jelent. 19 Sas Andor: A munkácsi uradalom szökevény jobbágyai a 18. században. Századunk IV. 1929. 215-225. 20 Ugyanott 228. 21 Bél Mátyás: Szabolcs vármegye. Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás I-II. Nyíregyháza, 1979. szerk. Gyarmathy Zsigmond 12-45. 22 Vö. Móricz Zsigmond: Ruthének. (Kis-oroszok.) Borovszky Samu (szerk.): Bács-Bodrog vármegye. I. Bp. é. n. 408-411; ld. még ott. 45-46, 61,102. 122
