Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Hegedűs Antal: Bácskai népcsoportok gazdasági érdekszervezetei (1850–1950)
ti szervezetüket, 314 szövetkezettel. Ehhez a vajdasági szerb szövetkezethez csatlakoztak az 1927-ben megalakult vajdasági csehszlovák, továbbá az 1937-ben megalakult vajdasági román szövetkezetek is (Savez Őehoslovackih Zemljoradnickih Zad- ruga Növi Sad; Rumunska Zadruzna Organizacija VrSac). Annak ellenére, hogy a magyar és a német vajdasági szövetkezetek nem integrálódtak a vajdasági szerb szövetkezeti központtal, a belgrádiak mégis „árulónak” bélyegezték a vajdasági szerbeket, és ahol csak tehették, akadályozták a vajdasági szerb szövetkezetek munkáját, amelyeknek száma 1914-re, a csehszlovák és román szövetkezetekkel együtt 529-re emelkedett! III. A NÉMET SZÖVETKEZETI MOZGALOM BÁCSKÁBAN ÉS BÁNÁTBAN A trianoni béke után a magyarság és a németség életére nehezedtek a kisebbségi sors keservei a Vajdaságban. A nacionalista elnyomás mellett a gazdasági elnyomás terhe is rájuk nehezedett, fgy pl. a folyamatosan realizálódó földreformból teljesen kimaradtak a magyar és a német szegényparasztok. Mindkét kisebbség vezetősége belátta, hogy önszerveződéssel kell megkísérelniük a gazdasági nehézségek megoldását, és ezzel együtt népük identitástudatának a megőrzését és erősítését. A vajdasági németek már egy évvel a Kulturbund megalakítása után, 1922-ben megalakították legfontosabb gazdasági érdekszervezetüket, Agraria néven (Deutsche Landwirtschaftliche Zentralgenossenschaft - Központi Német Földművesszövetség). Fő célja a német kisebbség gazdasági életének komplex erősítése volt: hitelek folyósítása, beruházások támogatása, eladási ügyletek megszervezése, a gazdasági műveltség emelése, a németség összetartozásának és öntudatának erősítése gazdasági téren is. Ezeknek a célkitűzéseknek a valósítása érdekében alakult meg az AGRARIÁN belül:- 1927-ben a Landwirtschafiliche Zentraldarlehenkasse (Központi Földműves Hitelszövetkezet);- 1930-ban: Zentralgenossenschaft für Schweinezucht und Schweinverwertung (Sertéstenyésztő és Sertéskereskedelmi Központi Szövetkezet),- 1931-ben: Selektor - Verband Deutscher Thierzuchtgenossenschaften (Német Állattenyésztő Szövetkezetek Szövetsége);- 1931-ben: Avis - Zentralgenossenschaft für Geflügelzucht und Eirerverwertung (Baromfitenyésztő és Tojásértékesítő Központi Szövetkezet).- 1930-ban még egy sajátos német szövetkezet alakult meg, a Zewoge - ZentralWohlfahrtsgenossenschaft, az összes német szövetkezetek tagjainak szociális és jóléti szervezete, amely a betegsegélyezőn kívül: a gyógyszerellátás, orvosképzés, gyógyszertári hálózat kiépítésén kívül a németség egészségügyi kultúrájának emelésén is fáradozott.- 1937-ben megalakul a Marianum - 77 holdas mintabirtok Futakon mezőgazdasági iskolával;- 1940-ben Jugoszlávia területén a félmilliós németség 80%-át fogta össze a Német Szövetkezet, ebből 204 szövetkezet működött a Bácska területén. 1944-ben csak a Bácskában 100 millió pengőt tett ki a német szövetkezetek vagyona, és 325 millió pengő forgalmat bonyolítottak le. Á német gazdasági érdekszervezeteknek ezen imponáló eredményeit igen nagy mértékben elhomályosította az a tény, hogy ezek a szövetkezetek 1936 óta mind nagyobb mértékben a náci harmadik birodalom szolgálatába álltak, és 1941 után 25
