Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)

Hegedűs Antal: Bácskai népcsoportok gazdasági érdekszervezetei (1850–1950)

teljes egészében a német hadigazdálkodás célkitűzéseit szolgálták. Ezt a kétségtelen tényt a kommunista történelemtudomány abszolutizálta, és említés nélkül hagyta azt a rendkívül pozitív tényt, hogy éppen a német szövetkezeti mozgalom tette lehetővé hogy a németség Jugoszláviában 22 éven át nemcsak megőrizze, hanem meg is erősítette a gazdasági és nemzeti identitásának pozícióit.

Ugyanezt, ha kisebb mértékben is, de szolgálták a szerb, horvát, magyar, szlovák, román és ruszin gazdasági érdekszövetkezetek is az 1850-1950 közötti időszakban. Eredményeik igazolják tehát azt az igényt, hogy napjaink nemzetiségi érdekszervezeteinek a politikai és kulturális törekvések mellett törekedniük kell gazdasági programok és érdekszervezetek kiépítésére is. Más szóval: gazdaságilag erős kisebbségi társadalom garantálhatja a kisebbség életerős politikai és kulturális életét!

FELHASZNÁLT IRODALOM-CSUKA Zoltán,

A visszatért Délvidék, Budapest 1941, 249 skk.- DURMAN, Jovan,

Zadrugarstvo Nemaca u Jugoslaviji do drugog svetskog rata. In: Zadruzni arhiv, Növi Sad, 1952, 2. 115-130.- KRSTONOSIÓ, Triva,

Prve zemljoradnicke zadruge kod Srba u Vöjvodini, in: Zadruzni arhiv,

Növi Sad, 1951, 1. 7-49- MUHI János,

A jugoszláviai magyarság gazdasági önszerveződése, Zombor 1938.- TRISCHLER Josef,

Was soll ein Volksgenosse von unseren deutschen Genossenschaften wissen, in: Volksdeutsches Jahrbuch (Deutscher Volkskalender), h. n. 1941.

26