Fehér Zoltán - Fehér Anikó: Bátya népzenéje - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 6. (Kecskemét, 1993)
A gyűjtés helyszíne: Bátya
Az 1831. évi Visitatio Canonica-ban olvassuk: ..Hogy honnan és mikor jöttek, semmi sem bizonyos. Eredetükre nézve illirek.”22 Ekkorra már megtörtént a bátyai magyarság beolvadása, s az egész falut délszlávnak tekintették. Az anyakönyvek szerint a bátyaiak külső családi kapcsolatai ebben az időben főleg Kalocsa felé irányultak. Ivan Brabec nyelvjárási sajátosságok alapján azt állítja, hogy a bátyai délszlávok korábbi lakóhelye a szlavóniai Dolnji Mihojlec környéke lehetett.23 Valószínű tehát, hogy egy olyan népesség kerülhetett ide, amelyet előzőleg is érhettek magyar hatások, s talán már ide költözésekor kétnyelvű volt. Ebben a században Észak-Magyar- országról is érkeztek nemesi és jobbágy családok Bátyára, ez utóbbiak szlovák nyelvéből kerülhetett át a bátyai szókincs szlovák rétege.24 A magyar családnevek abszolút száma kezdettől fogva kisebb ingadozásokkal épp úgy növekedett, mint a délszlávoké. 1703-ban 22 magyar mellett 7 az idegen név, míg 1770-ben 48 féle magyar családnév mellett 38 féle az idegen. A százalékos arány ugyanakkor a magyar nevek visszaszorulását érzékelteti. 1703-ban a nevek 75 %-a magyar, míg 1770-ben már csak 55 %-a. Ugyanezt a tendenciát mutatja természetesen az e neveket viselő családok százalékos arányának alakulása. 1703-ban 27 család viselt magyar nevet, ez az összes családok 79 %-a, míg 1770-ben a 115 magyar nevet viselő család már csak a családok 56 %-át jelenti.25 A keresztelési anyakönyvek a magyar nemzetiséget soha nem tüntették föl, a dél- szlávot azonban néhány esetben igen. Pl. „Georgi Sakan Scalvi”, ..Stephani Rakias et Margaretha Rakias nationis Dlyricae”, Gáspár Codus et Anna Codus Slavis”.26 A lakosság nemzetiségi hovatartozását végül is a ..hangadó személyiségek” magatartása döntötte el. Bátyának 1698-tól, kevés kivétellel, délszláv papjai voltak. A legmódosabb gazdák délszláv nevet viseltek. A XVHI. század elején az elöljáróság botbüntetés kivetésével akadályozta meg a népet abban, hogy a Bátyán szolgálatot teljesítő magyar pap, Kiss József miséire járjon. A bátyaiak kénytelenek voltak a tolnai délszláv ferences pap miséit látogatni.27 A nyelvi egység, a rác nyelv dominanciája, a magyar és a rác nép keveredése - úgy látszik — hosszú ideig nem valósult meg. 1763-ban a bátyai hitoktató társulatban külön tanultak a dalmát fiúk és a magyar férfiak. (Ez utóbbiak védőszentje Szent István volt.28) 1780-ban a templom szentelésekor magyar és ülir nyelvű szentbeszédet mondtak.29 A bátyai származású Csanádi Sándor tanító ..a bunyevác nyelvet nem nagyon értette”, ezért úgy határoztak, hogy ő ..a magyar gyerekeket tanítja, de a bunyevácok oktatására nem alkalmas”, mert a magyarokat magyarul, a bunyeváco- kat bunyevácul kell tanítani”.30 Az 1762. évi Visitatio Canonica világos különbséget tesz Bátya két nemzetisége között. ..Parochiani hujus Loci Sunt Nationis Ungarico partim, partim Illyrico, Religionis autem Catholico ac linguarum partim Ungarico, partim Illyrico.”31 A helyi őslakos magyarság lassú beolvadását az anyakönyvezetés szentesítette. így a Sáros (Sáros) családnév Sarasich, Sarasin, a Bagó Bagov, a Vas Vasich, a Safran (Sáfrán) Safranovich, a Fekete Feketich, a Táncos (Táncos) Tankos, sőt Tankosevich, a Gerjeni Gerjenocz, a Csanádi Chanadchich, a Varajty Varaich formájúvá torzult a magyarul nem jól tudó plébánosok tollán. 32 A két nép keveredését Henkey Gyula antropológus vizsgálatai szintén bizonyítják. Bátyán - mint írja - ..a törökös magyarokkal kapcsolatba hozható típusok közül... a 9
