Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
De azért fizikailag elég jól vagyok, — ma este felé émelygett először a gyomrom hetek óta, de már az is elmúlt. Ügyis lehet mondani, hogy nem érek rá arra se. Nem nekem való a történelmi regény, — most már látom, de azért ez egyszer megcsinálom, ha belevágtam, hónapok munkáját nem hagyhatok kárba menni. Rájöttem, hogy ezt nem lehet az én metódusommal csinálni, mert akkor évekig tart. Kénytelen voltam a Gulácsy-módszer szerint dolgozni: előre megcsinálni minden fejezetnek a vázlatát, még a párbeszédekét is. Eddig 30 fejezettel késben vagyok. A hátralevő 10 fejezetre még kell 2—3 nap, úgy, hogy körülbelül szerdán leszek otthon. Ha előbb végzek, akkor hétfőn v. kedden szaladok be, úgy, hogy még egy napra, összepakolni, kijövök. A vázlattal aztán biztosítva is van a regény, mert ez volt a nehezebb rész. A megírás már könnyebb lesz. 40 fejezet, napi 20 kutyanyelvvel, minden egyéb teendőim mellett körülbelül október közepéig persze kissé a szokottnál is befogottabb életet jelent, de másképp nem lehet. Legföljebb, hogy gyorsabban menjen a munka, kimegyek Félegyházára. Ott 40 kutyanyelv is lemegy egy nap. Úgy látszik Nyíregyházára muszáj elmennem. Szalay erőszakoskodik. Ma írok neki is, holnap a lány bemegy Kistelekre húsért, az viszi a leveleket. Eddig azért nem küldhettem hírt, mert ide a csengelei posta 5 kmre van s nem volt küldöncünk. A tengeren közelebb lennék hozzátok, mint itt vagyok. Lélekben azért mindig veletek van a kicsik miatt sok nyugtalansággal gondolok rátok, mindnyájatokat egész szívével csókol mindnyájatokért dolgozó Aputok Ceruzával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. Keltezetlen. A levél egész tartalma, valamint az Aranykoporsóra s Csengéiére való utalás bizonyítja, hogy a keltezés helye és ideje: Csengele, 1932. augusztus vége. kockára tenném, a mit eddig végeztem: Móra ekkor az Aranykoporsó vázlatán dolgozott. A regény keletkezéséről lásd Péter László: Móra műhelyéből. Somogyi-könyvtári Műhely, 1979.1—4. sz. 74—75. — kínszenvedés itt nekem az élet: valahol Csengéién; a közelebbi helyet nem ismerjük. — kénytelen voltam a Gulácsy-módszer szerint dolgozni: a regény ötlete is Gulácsy Iréntől származott; úgy látszik, a regény keletkezésében Gulácsynak nagy szerep jutott. — Nyíregyházára muszáj elmennem: szept. 5-én szerepelt Nyíregyházán. Vö. Az Alföldi Bizottság városközi kultúrestje. Nyírvidék, 1932. szept. 6. 3—4. — Szalay: Szalay József. — a lány: házigazdái cselédlánya, esetleg lánya. — a kicsik: az unokák; Ferenc és Márta. 357
