Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)

A levelek

bet ér amannál. Mert igaz, hogy fizetést nem adnak, de adnak lakást, teljes ellátást, karácsonykor, húsvétkor, év végin 300—400 frt. ajándékot — azonfölül a jövendőt. Mert — úgy mondta az öreg — a ki Rakovszky Istvánnál nevelő, az csak a kis ujját mozgassa, a legkülönb tanári állást megkaphatja. Ez a dolog tehát biztos, csak azt nem tudni, mikor. Lehet, hogy csak a jövő év elejin, lehet, hogy a jövő hónap elejin. Én ugyan jobb szeretném, ha ez évben még nem köllene elfoglalnom. De hát nem tudhatni semmit. Te most haragszol is, ugy-e kicsim, hogy neked nem írtam semmit, semmit, a mi téged különösebben érdekelne. De látod, a papírom televan, azontúl mindjárt 8 óra s ha még többet Írok, nem kapod meg rendes időben a levelet. Lett volna ugyan még sok írni valóm, de azt szombatra hagyom. Addig is kézcsókom mindenkinek, téged százszor ölellek, csókollak: Ferkó Bpest, 98. m. 23. Tintával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. édes jóanyám: itt, bárhaegy Walleshausen Ilonához címzett levélben, édesanyjához, Móra Mártonné- hoz szól, nem pedig leendő anyósához. —Szombaton este: márc. 19-én. — az öreg Péterfy: Péterfy Sán­dor (1841 — 1913) pedagógus, tanügyi író, a magyar közoktatásügy fáradhatatlan munkása, a magyar tanítóság egyesületi szervezkedésének egyik vezéralakja. — Pistának: Móra Istvánnak. — ar Ötvös- kollégiumhoz: az Eötvös Józsefről elnevezett kollégium francia mintára megszervezett elitképző kol­légium volt a pesti egyetem hallgatói számára; tagjai rendes egyetemi tanulmányaikat messze felül­múló képzésben részesültek. Móra nem lett tagja. — nevenapját: Sándor nap márc. 18. — fölköszön- tötte mamát, mint a magyarországi tanítótestület nagyasszonyát: ennek jogcíme alighanem az volt, hogy Móra Istvánt ekkor már neves pedagógusként tartották számon, smint egyetemi hallgató, Ferenc is leendő tanárnak számított. Péterfy köszöntője természetesen így is kedves túlzásnak, egy pedagógus­kolléga iránti gesztusnak tekinthető. — az én aranyos kis ángyikámat: Móra Istvánnét. — a Julcsa másik ángyikáját úgy tizesztendő múlva: azaz Walleshausen Ilonát; Julcsa; Móra Juliska. — grój Andrássy Aladár: (1827 — 1903), az Andrássy-család betléri ágából származott. 1849-ben Bem szárnysegédje, 1867 után Zemplén, majd Gömör vármegye főispánja, 1870-től Budapesten élt s a gazdasági és pénz­ügyi életben vállalt szerepet. A szabadelvű párt híve volt. Lánya: Mária grófnő. Vö. Révai Nagy Le­xikona 1:599. — gr. Rakovszky Istvánékhoz: Rakovszky István (1858—1931) országgyűlésiképviselő, a Katolikus Néppárt (1895) egyik megalapítója, konzervatív politikus. Magyar Életrajzi Lexikon. II. Bp. 1969. 480.; Móra, tudomásunk szerint, nem lett nevelő Rakovszkyéknál. 41 MF — Walleshausen Ilonának, Budapest, 1898. április 19. Aranyos Ilonkám! Édes leveledet megkaptam, éppen most tettem le a kezembül. Tudod, kicsim, tud­hatod magadrul, hogy milyen jól esik ebben a nyomorult, sivár életben az az egy-két sorocska is. Ügy neki szoktam már a küzködésnek, a czipekedésnek, úgy megkemé­71

Next

/
Oldalképek
Tartalom