Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)

A levelek

Édes Szerelmem 1 Már vinni akartam le a levelet, mikor a postás a csomagot hozta. Annál jobban esett nem az ajándék, hanem a levél, mert reggel, mikor a Julcsa levele, meg tatáé eszembe juttatta, hogy nevem napja van, bántott, hogy te nem írtál. Nem is tudom, hogy lehetek én olyan rossz, hogy ilyent gondolhattam. Hanem ezután majd nem gondolok ilyent, mert az a Jézuska, a kit küldtél, majd csak megőriz. Kői ön­ben csókollak a figyelmedért, bár fölösleges volt, mert látod, én sohse vagyok ilyen figyelmes. Hétfőre pedig írj és én rögtön válaszolok, hogy megyek-e karácsonyra haza. Gyula pedig köszöni az ígéretet mamának. Tintával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. ez a kék levél: Móra ezt a levelet, ezekben az években kivételesen, kék tintával írta. — keskeny kis névjegyeket, kurta kis cédulákat: ezekből csak kevés maradt, lásd e kötet elején. — a lapokban is benne volt: nem találtuk meg. — Gyula: Walleshausen Gyula. — a mama a%t irta: Walleshausen Jánosné leveléről lehet szó. — tata: Móra Márton. — szerdán: nov. 30-án. — Pistáikhoz• Móra Istvánékhoz. — Czobos- nak: dr. Czobos Károly (1853—1912) városi orvos és városi képviselő; felesége: Arany Hermina. (Fekete János közlése.) — Bariba Miklóséktól: Bartha Miklós (1848—1905) függetlenségi párti politi­kus, publicista, a szabadelvű párti kormányok hevesen nacionalista, antiszemita, lényegében konzerva­tív ellenzékének vezére. 1893-tól a Magyarország vezércikkírója. — Reggeli Újság: a lapról lásd De- zsényi Béla tanulmányát (Magyar Könyvszemle, 1970. 74—89.). — én már leptelek meg téged: nyilván előző havi, nov. 11. körüli félegyházi látogatására céloz Móra. — Zsuzsának: Kanizsai Nagy Zsuzsá­nak. — Julcsa: Móra Juliska. — Hétfőre pedigírj: dec. 5-ére. 61 MF — Walleshausen Ilonának, Budapest, 1898. dec. 9—10. Édes Szerelmem! Mikor leveledet vettem, a mely ellen most semmi kifogásom sincs, nagyon szerettem volna válaszolni rá rögtön, mert régen írtál olyan igaz szívvel, mint most. Legalább nekem úgy tetszik. Hanem féltem, hogy úgy járok, mint az egyszeri lány, a ki nem bírta volna ki, hogy el ne árulja, hogy megjött a vőlegénye. Pista vasárnap azzal a hírrel jött haza, hogy Kurt igazgató szerzett állást, valami gyárosnak a normalista fia mellett s mivel a vörheny miatt bezárt iskolák csak most szerdán nyílnak meg, rög­tön értesíteni fog engem. Ezt pedig nem akartam megírni addig, míg nem bizonyos, de azt is tudtam, hogy ha levelet írok, nem bírom ki, hogy meg ne írjam. Tovább azonban nem huzom, bár még eddig se kaptam semmi értesítést. Nagyon azonban nem is múlta még idejét és Pistával együtt erősen bízunk benne, jóllehet én már le­mondtam a reményről is legalább erre a félévre és a jövő félévre szőttem biztos ter­vet. Ha azonban ez beválna, azt hiszem, lelkem, velem együtt te is csak örülnél neki. A mi a hazamenetelt illeti, a szünidő csakugyan 20-án kezdődik szokás szerint. Én nem is megyek előbb haza kedden esténél, egyrészt azért, mert hétfőn még ke­100

Next

/
Oldalképek
Tartalom