Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)

A levelek

de hát minek ujitsuk a dolgot. (Majd csak rá jössz egyszer, hogy legjobb mindenkinek a maga kapufélfáján maradni.) A részleteket ne írjátok meg, — eszem én itt anélkül is elég tücsköt-bogarat, hol tartárrf 1, hol spenóttal. Csak annyit Írjon Panka legköze­lebb, hogy Anyu megint a régi, mert úgy pöröl, hogy azt öröm hallgatni. Majd a töb­bit aztán is megtudhatom, ha haza megyek a kész regénnyel, illetve nem haza, mert közben már át is adom Lantos úrnak. (Igaz, a M. H. virágvasárnapi számában be volt konferálva a világhírű szakácskönyv, még pedig az Irodalom-rovatban. Hogy már jön, már jön, már itt is van, csinadratta bumm . . . Legalább olvastátok-e szivetek nagy keserűségében?) Hanem tudod mit, öreg anyó? Az ezüstlakodalmunkat még se való elpityeregni. Illene rá megfiatalodni — neked is. No, úgy idegbelileg értem. Nem jó volna akkorára átesni valami nyugtató szanatóriumon? Ne írjak Barnának? Hogy tán addig mennél, míg én is a bujdosás citrompuddingját eszem, essen bele a nyavalya, a ki kitalálta. Persze ehhez, tudom, nem elég az elhatározás. Hogy állsz untercikkek és subák dol­gában? Ezt úgy értem, legnagyobb gyerekem, hogy nem kell tán olyan gondokat szabadítani magadra, a mik megint tönkre teszik, a mit a szanatórium használt? Mert azt se felejtsd el, hogy nyárra valami kis menyasszonyruha is kell. A mirtusz költségeit vállalom, azt majd szakitok itt. * No, most jó darabig elláttalak benneteket olvasnivalóval. Próbáljátok meg azzal viszonozni, szende múzsák, hogy fogjátok egy kicsit marékra az idegeiteket. Hátha úgy tennétek, mint én? Majd meglátjátok, milyen jó az. Csö-ö-önd! * Azt írtad, fiam, hogy a gázgyári géniuszoknak is küldjék anzikcot? Vagy rosszul ol­vastam volna ? Mert ezt tán mégse. Mit szólnának hozzá az őseim. Hiszen a nevüket se tudom az ülletőknek. Hanem inkább itt megkérdezem, hogy Ferenc meglocsolta-e az Húst, meg a Marist? * Ferencnek elküldöm a húsvéti ebédhez feltálalt kakast és nektek sok csókot, nagyon szívből, de nem nyugtalanság nélkül Apapa Tintával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. Keltezetlen. Egész tartalma 1927 áprilisára helyezi. Az az utalás pedig, amely a Dugonics Társaság fölolvasására vonatkozik („Jövő vasárnap meghallgathatjátok”), ápr. 17. körülire utalja, a felolvasás ugyanis április 24-én volt. a jöltámadás harangszavára: húsvétra; ápr. 17-re. — csak ez kellett még nekem: amennyire kivehető Móra utalásából, az egy háztartásban élő Móráné s Panka veszhetett össze valamin ekkor. — Tegethoí 342

Next

/
Oldalképek
Tartalom