Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)

A levelek

utalás nyilvánvalóvá teszi, hogy a levél 1925-ben, Móra olaszországi útja során, talán Rapalloban keletkezett. Az út márc. 10-től május közepéig tartott.

a két husvétünnepet: 1925. ápr. 12—13-át. — írtam ma a polgármesternek: dr. Somogyi Szilveszternek (1872—1934); 1907-től rendőrkapitány, 1915-től haláláig Szeged polgármestere. Mórának, mint városi kezelésben lévő intézmények igazgatójának, hivatali felettese volt, ő engedélyezte a rendkívüli szabadságokat stb. is. — a kormányfőtanácsosságot: Klebelsberg Kunó 1924. júl. 3-án elnöki osztálya útján az iránt érdeklődött a szegedi főispántól, mi a véleménye Móra esetleges kormányfőtanácsossá való kinevezéséről. Aigner Károly júl. 15-én, fanyalogva bár, de beleegyezett a kinevezésbe, a kitüntetés végül mégis elmaradt. Vö. Oltvai Ferenc: Móra Ferenc kormányfőtanácsossága. Somogyikönyvtári Híradó, 1967. 4. sz. 149—152. — a S%eged-he^ már nem megyek vissza: A Szeged 1920. aug. 15-től 1925. ápr. 4-ig, betiltásáig jelent meg Szegeden, mint a liberális polgárság lapja. Előzménye is, utóda is a Délmagyarország volt, amelynek történetébe szervesen beletartozik. A betiltott lap 1925. máj. 17-én indult újra; az „új” lapnak Móra már nem kívánt munkatársa lenni. Tárcái azonban rendszeresen megjelentek itt, egészen Móra haláláig. (Móra és a Szeged, ill. a Délmagyarország kapcsolata alaposabb vizsgálatot igényelne.) — Bergernének: Berger Adolf vagy Berger László feleségének. — Annuskáéknak: PongráczAlbertnénak—a [...]/ nem értem:ez. a rész kiszakadt a levélből. Talán Annát azaz Pongrácz Albertnét. A baba lehet baba is. Ő Pongráczék legkisebb lánya volt. (Vészits Andrea közlése).

329