Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
Tintával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. Keltezetlen. A családi levelezés egyik korábbi rendezője, talán Hegedűs András, 1897-re datálta. 1897 tavaszán keletkezhetett, Kiskunfélegyházán. küldöm engesztelőbe a verseket: Móra Walleshausen Ilona emlékkönyvébe 14, 1896 és 1898 közt írt versét írta be; „szóló”, önálló verskéziratokat is adhatott neki, ezek egynémelyike meg is maradt, az e levélben említett verseket azonban ma már lehetetlen azonosítani. — az én legnagyobb vétkemet: talán azt, hogy valamivel megbántotta Walleshausen Honát. — olvassa el Ilonka az „Álmot”: Móra ilyen című versét nem ismerjük. — Gyulát: Walleshausen Gyulát; bár Móránál egy évvel idősebb volt, 1896/97-ben mégis Móra tanítványaként készült az érettségire. Vö. Mezősi Károly: Móra Ferenc félegyházi élete. In: Móra Ferenc ifjúkori versei. Kiskunfélegyháza, 1976. 32., 45. 4. MF — Walkshausen Ilonának, Kiskunfélegyháza, 1897 tavasba Kedves Ilonka! Élve a gyanúpörrel, hogy az én kegyetlen megbízóm még nincs otthon: Ilonkának írok, hogy kegyeskedjék megmondani az én igen tisztelt ellenségemnek, hogy ezt a három tizedet már elküldheti Trungelnak, a negyedik még nálam van: mert nincs több papír. Hanem ha holnap méltóztatnék küldeni. Különben ma fél tíztől eddig az áldott óráig dolgoztam vele, most úgy zúg a fejem, mint valami kaptár. Egyebet is írtam volna, de a húgomasszony türelmetlenkedik. Tehát papírt kérek. Holnap többet. Kezeiket csókolja: Móra Hát a kikapás ? Látja, én föltartom a mi közös ellenségünkkel a haragot egész két hétig: hanem azért azt a jelentést adja át. M Tintával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. Keltezetlen. A családi levelezés egyik korábbi rendezője, talán Hegedűs András, 1897-re datálta. Valószínű kelte, tartalma alapján: 1897 tavasza. az én kegyetlen megbízóm: a Walleshausen-család valamelyik nőtagja; Walleshausen Jánosné vagy özv. Kanizsai Nagy Ferencné. Hogy mivel bízták meg Mórát, nem lehetett kideríteni; valami írásbeli feladat lehetett. A „három tized”, valamint Trungel emlegetése alapján arra gyanakodhatunk, hogy valami egyházi névsort, esetleg jelentést állíthatott össze — tizedenként, azaz utcatömbönként, kerületenként. — Trangéinak: Trungel János (1855—1943) félegyházi hitoktatónak, Móra egyik kedves tanárának (1889-től 1895-ig). Mórát hittanra és történelemre oktatta. Esetleg elképzelhető, hogy Trungel apját, Trungel Pál neves bodnármestert emlegeti Móra, vele azonban jelen tudásunk szerint nem volt kapcsolata. — a mi közös ellenségünkkel: személyét csak találgathatjuk. 17
