Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
Lengyel András: Bevezetés
Sz. Szigethyék „nyitott házasságát”, szerelmi életét meg-megszólja (szigorúan családi körben), külső partnerre azért ő is, mégis, szert tett. Szegedre kerülése, itteni élete az életrajzi kutatás legjobban föltárt területe. Ami menyasszonyához, anyósához, majd feleségéhez s bátyjához írott leveleiből kiderül, mégis sok mindent másként láttat velünk. Kiderül pl. hogy a szakmai hiedelemmel ellentétben, első lakása nem a Fodor u. 4-ben volt, hanem Sz. Szigethy Vilmos édesanyjánál (valahol a Dugonics tér közelében); kiderül, hogyan kerültek a Fodor utcába, milyen volt lakásuk (gyertyával világítottak!), mil}en baráti-ismerősi körük keletkezett az évek során, milyen szórakozásaik voltak, kettejük közös érdeklődése milyen körben mozgott; Sz. Szigethy Vilmosnak és feleségének mily fontos szerepe volt sokáig életükben stb. Családi életének egésze természetesen nem tárulhat föl a feleségéhez írott levelekből (s az egyéb levelezésből sem). Életük java ugyanis egymás mellett, írásbeli megörökítés nélkül zajlott — levelezni, értelemszerűen, csak alkalmi távolléteikkor leveleztek. Családi életükről így olyan szerves krónika, mint az egyetemi évekről, nem születhetett. Az alkalmi levélváltások megmaradt feléből, Móra leveleiből azonban így is összeáll valami kép kettejük viszonyáról, közös életük fontosabb mozzanatairól. Mindenekelőtt nyomon követhető Móra sikeressé válásának folyamata. Jórészt közvetve, magatartása szinte észrevétlen átalakulásaként, de sok közvetlen életmozzanat tükrében is. A sikeres ember gesztusai már az övék; ez jól érzékelhető a levelekben. De elhidegülésük folyamata is kirajzolódik. Előbb csak sejtelemszerűen, félmondatok, utalások formájában, majd — 1924 őszén — megszületett a nagy tisztázó lévé' is, amely már szinte tételesen (bár csak Móra szemszögéből) rögzítette ellentéteiket. A kései lev elek lassan fölvillantják elmélyülő válságát is. Túlterheltségét, betegségeit, borús helyzetértékeléseit. 1931 körüli, egyetlen lapnyi töredékként fönnmaradt levele, amelynek, sajnos, talán nem véletlenül, eleje is, vége is hiányzik, gondjai mélyébe világít. Mély válság világlik ki soraiból — sajnos, nagyon sokat kell még kutatni, hogy a levéltöredékben foglaltakat teljes mélységében megérthessük. Egészében a levelekben az ismert Móra-életút jelenik meg, de más szögből, más fénytörésben, kikerekítve ezzel az eddigi Móra-képet. 5. A közölt anyag filológiai hozadékának részletező regisztrálása persze nem lehet e bevezető feladata. E helyt fontosabb szólni közlésünk szempontjairól s technikájáról. Közlésünk alapját az az anyagegyüttes adja, amelyet a Móra-leszármazottaktól Hegedűs András vásárolt meg a Szegedi Tanárképző Főiskola (ma Juhász Gyula Főiskola) számára, s amely utóbb, 1983 elején a szegedi múzeumba került. Ezt az anyagot egészíti ki néhány, korábban már publikált, de ehhez az anyaghoz tartozó levél regesztája; e levelek ugyanis szervesen e kötetbe illenek bele, jóllehet a kutatás előtt már nem ismeretlenek. A levelek időrendben követik egymást. Számos levél keltezetlen, ezek hozzávetőlegesen megállapított keltezési idejük alapján sorolódnak be. 12
