Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)
Nagy Janka Teodóra: Az egyén szerepe a jogi népszokások alakulásában
Fiatal Néprajzkutatók III. Konferenciája Család A család tekintélyének alapja vagyona és „régisége” volt. Ügyeiben a családfő és a családi tanács döntött. Ha úgy vélték, folt esett a család becsületén, azt igyekeztek titkolni, és családon belül intézték el. Ilyennek számított például, ha a félj verte a feleségét, vagy a fiú csalást, sikkasztást követett el. Helybeli és gyüttment Sokat számított egy tett megítélésénél, hogy aki elkövette, falubeli volt-e, vagy „gyüttment”. Ebben a viszonyrendszerben a pusztai is helybelinek minősült. Ha idegen volt az elkövető, azt mondták: „Ki tehette volna, hát az a gyüttment.” Biológiai meghatározottság Az életkor A biológiai meghatározók közül az életkor fontos tényezőnek számított. „Ha gyerek lopott, azt mondták, nem tudja mit csinál”, s a szülőt vonták felelősségre. Egyesek szerint 16 éves koráig tekinthető valaki gyereknek: „Ha a Szigetbe a cseresznyefákon sok gyerek volt, hagytam, nem szóltam rájuk. De ha 16 évesek elmúltak már, mondtam: szedj a kalapodba, s futás!” Mások így gondolkodnak: „A gyereket régen 20 éves kortól vitték be katonának, s utána lett nagykorú. így lenne jó ma is.” Az öregségről inkább csak általánosságban esett szó, bár voltak, akik megjelölték korhatárként a 70. évet. Ha egy öreg lopott, verekedett, az nagy szégyen volt. Azt mondták „tudhatná már, mit csinál”. Ha pedig öreg férjét megcsalta a fiatal feleség, kajánul összesúgtak: „Hiába, nem bírja már az öreg a napszámot!” A nem Arról igen megoszlanak a vélemények, hogy a férfi vagy a nő számára nagyobb szégyen-e a lopás. Abban viszont megegyeznek, hogy ha egy nő részeg, az sokkal „csúfosabb dolog”. Az egészségi és az elmeállapot A falusiak igen toleránsak az elmebetegekkel és szellemi fogyatékosokkal szemben. Úgy vélik, „ha van kartonja, hogy részt vett valahol ideggyógyászati kezelésen, akkor nem hánytorgatható fel neki, hogy mit követett el.” A személyiség Az egyén jellemének fontos szerepe van viszonyulásában. Ezen múlik, hogy a társadalmi meghatározottságok bonyolult rendszerét kamatoztatni tudja-e, vagy csak vergődik benne. Az iskolai végzettség, a megfelelő tudásszint bizonyos értékek interiorizálódását is feltételezi. Talán ezért tekintik súlyosbító körülménynek, ha „tanult ember” követ el bűncselekményt. „Tanult embernek” az öregebbek az érettségizett, a középkorúak az 76
