Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)

Oláh Gyula: Ritualizáció, személyiség és közösségi identitás

Fiatal Néprajzkutatók III. Konferenciája

is, és - elsősorban a „manchesteri iskola” munkásságának köszönhetően - ma már klasszikusnak tekinthetőek.

A rítusok tipológiája

A szociológus Robert Bocock „Ritual in Industrial Society. A Sociological Analysis of Ritualism in Modern England." című munkájában négy típusát különbözteti meg a rítusoknak:- vallásos,- politikai,- civil (polgári) és az- életkörhöz kapcsolódó rítusokat.

Azonban ezek között a rítusok között a modern társadalomban átfedések vannak. Wallace nyomán a fentieken túl még megkülönböztetünk naptári és nem naptári rítusokat. A naptári rítusok kategóriája jól körülhatárolható, míg a nem naptári rítusok kategóriája további bontást igényel.

A rítus és a társadalmi csoportok

A modern társadalmak rituális alkalmainak talán központi problémája az érintett csoport. Ebben a kérdésben a rítusok megértéséhez elengedhetetlen a szociálpszichológia eredményeinek figyelembe vétele. A rituális alkalmak esetében két dimenzióval kell számolnunk: az első a csoport maga, amely részt vesz valamely rítusban, a másik pedig a rítus szimbólumrendszere. A csoport számára a következő dimenziók léteznek:

a) a résztvevők szociális kapcsolatának természete: rokon, munkatárs, azonos korosztálybeli, más korosztálybeli, idegen,

b) annak az időnek a hossza, amióta a résztvevők ismerik egymást: soha nem találkoztak, korábbi találkozások, hónapok, évek, egész életszakaszok a jelenig,

c) azon más tevékenységek skálája, amelyben a résztvevők közösen vettek részt.

A csoport és közösségi identitás kialakulásának feltárása szempontjából is kulcsfontosságú az emberélet fordulóihoz kötődő rituálék tanulmányozása, hiszen bennük a kulturális és társadalmi struktúra kapcsolódik össze az emberi test biológiai érésének és halálának kérdésével.

Elsődlegesen két probléma vetődik fel e rítusok vizsgálatánál: a csoport, az emberközösség élete és a biológiai változások által az emberekben keltett érzelmek kapcsolatrendszere. Melyek ezek a központi biológiai jelenségek, fejlődések? Ebből a szempontból nyilvánvalóan fontos a szexualitás (és a nemi érés), a születés, a betegség(ek) és a halál tanulmányozása.

A csoport illetve közösségi identitás meghatározásában elsősorban a szocializáció folyamatára (beteljesedve a közösség teljes jogú tagjává válást szabályozó beavatási rítusokkal), és a hagyományok megtartásában fontos szerepet játszó naptári ünnepekre kell figyelnünk.

26