Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)
Hozzászólások
Fiatal Néprajzkutatók III. Konferenciája szülőhely és az egyetemi képzés helye közötti kulturális távolságot körmyebb-nehezebb áthidalni, attól függően, kinél mekkora ez a távolság. Kisbacon, Kolozsvár és Róma - ahol te ösztöndíjas voltál - között nagyobb a kulturális távolság, ezért könnyű ezeket a határokat megtartani. Itt sem kell kecskét nyűzni, ezért könnyű a paraszti tudásod háttérbe szorítani. Ezzel szemben - ami ki nem mondott, de - a kérdésben valószínűleg benne rejlő másik kérdés, hogy a tudásmezők szétválasztása mennyire jár együtt az én maghasadásával, meghásításával. Az a kérdés, hogy amikor az adatközlő kérdez rá a gyűjtőre, akkor a gyűjtő mennyire engedi látni saját énjét és mennyiben zárja el. Ott mennyire vem vagy nem von határokat. Erre már koránt son olyan egyszerű válaszolni. FEJER GATOR: Én arra akartam rákérdezni, hogy nem fenyeget-e az a veszély, hogy pontosan az a tudás amit te ki akarsz rekeszteni Gorzafalváról, az tartja kontrolnak azt a másikat, legalább is azt a kontextust, amelyből csak egy részét közlöd a tudásodnak. Ez volt az én kérdésem lényege, és ezt továbbra is fönntartom. KOLTAY ERIKA: A kutató az óijéből mennyit mutasson? Ha jó kapcsolatot alakítok ki egy másik emberrel, akkor úgy fér, ha én is megmutatom magamból azt, amire kíváncsi. ROMSICS IMRE: Koltay Erika véleménye szerint nagyon egyszerű az adatközlő és a gyűjtő kapcsolata. Ezt abból a szempontból gondolom igaznak, hogy ha beszélgetek valakivel, az természetes mm denn api dolog. Teljesen mindegy, hogy az időjárásról beszélgetünk vagy a száz évvel ezelőtti szántási technikáról Viszont én akkor és ott érzem bonyolultságát ennek a kapcsolatnak, amikor ezt a beszélgetést technikának értem, ami az információhoz jutásunk eszköze. Azért tartom bonyolultnak, mert minden emberhez más technikával lehet közeledni. Az egyik embert érdekű az én kultúrám, ennek a típusnak időnként információkat kell adnom, hogy azután további információkat kaphassak tőle. A másik t^ust hidegen hagyja az én kultúrám, teljesen mindegy hogy városi vagy falusi kultúra az. A típusok sorát a végtelenségig sorolhatnánk. A lényeg az, hogy bonyolult technikának érzem és értem a beszélgetést - ezzel elérve azt a közelséget, amelyről Balogh Balázs beszélt -, ami ennek ellenére nagyon egyszerű, mindennapi beszélgetési folyamat. RUTTKAY ESZTER: Én azért érzek különbséget egy hétköznapi beszélgetés és egy ilyen dolog között, mert mégis csak valamit meg akarunk tudni ezektől az emberektől. BENEDEK JANOS: A hétköznapi beszélgetésben is el akarunk érni valamit. WILHELM GATOR: Csak a kérdések típusai különbözőek. ROMSICS IMRE: A bajaiak már nem tartják a Karadzic által leírt hat ütemű sorokat, hangzott el Antus előadásában. Lehet ez elszólás, de sajnos sokszor a kutatók a megtalált archaizmusokat többre becsülik az innovációknál. Kérdésem az, mennyire általános az említett hatszólamúság? Vagy netán itt is az az alaptétel látható, mely szerint a népi kultúra a változatokban él? VÍZIN ANTUS: Elszólás volt. A század eleji bajai szokást valóban non lehet mindenben a Karadzic féle gyűjtéshez hasonlítani. Én csak a formai részekre gondoltam. A hat szótagú, cezúra nélküli kraljice annyira általános, hogy mindenki azt várná, én is azt vártam Nem a szótag a legnagyobb probléma. Karadzic leírása szerint háromszor ismétli meg ugyan azt a sort, szinte magyarázza, ettől az egész verselés lüktet. Baján csak megrövidült formában van ez. Egyszer elmondja a megfelelő sort, a következő versszakban nem ismétel, hanem újabb mondanivalót hoz. ROMSICS IMRE: Tehát akkor ez sajátos bajai forma, vagy változat? Esetleg a rohanó világhoz idomuló általános forma? VÍZIN ANTUS: így van. A rohanó világhoz való alakulás. Valószínűleg a szokás hanyatló ágáról lehet szó. Az utolsó királynőkkel sikerült о eszélnünk. WILHELM GABOR: Nagyon jellemző, hogy az intézmények létrehozta szabályokat a hétköznapi ember kategóriái váltják föl a gyakorlatban. Ezek jóval rugalmasabbak és nem merev definíciók. A KRESZ-nek is 140
