Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)
Hozzászólások
Kalocsa, 1993. november 15-19. vannak népi változatai. Például mikor lehet átmenni a piroson, pedig a szabályok itt is egyértelműek. Vagy azok a fokozatok, hogy melyik a kisebb lopás és a nagyobb lopás. BARTHA ELEK: A jogszokásokkal kapcsolatban az egyházakat is érdemes megemlítem. A törvénykönyvek mellett a tízparancsolat és egyéb egyházi szokásjog is közrqátszik.Ezekkel együtt nagyon furcsa helyi joggyakorlatok alakulhatnak ki. Magyari Márta, Dobó Márta és Pusztai Bertalan előadása után BODNÁR MÓNIKA: Magyari Márta előadása azért érdekes, mert példa arra, hogy egy közösség papja miként képes megváltoztatni vagy nem képes megváltoztatni azokat a szokásokat, amelyeket a közösség elfogad, esetleg nem fogad el. Irattárakban sok hasonló esettel találkoztam Külön érdekessége az előadásnak, hogy kezdetektől követheted a kölcsönhatásokat és folyamatában vizsgálhatod Az lesz a kérdés, hogy ez az erős egyéniségű pap mennyire tudja elfogadtatni magát, vagy kénytelen lesz megszökni. BENEDEK JANOS: A komoly következtetések levonhatósága érdekében be kellene vonni az egyháztörténeti adatokat ebbe a kutatásba. Ezután derülhetne ki az, mennyire hatott a pap a közösségre és mennyere a közösség a papra Kérdéses továbbá a hivatalos egyház szerepe. MOHAY TAMAS: A választott cím mennyiben hasonlít Andrásfalvy Bertalan húsz évvel ezelőtti, polgárosodással kapcsolatos kutatásaira és publikációjára? Ha are hasonlít, akkor az elhangzott előadás arról győzött meg, hogy nincs ilyen mértékben sarkított ellentétes értékrend. Itt valójában különböző liturgiafelfogások találkoznak, és akkor szerencsésebb lenne ilyen címet adni. Ezt mással is alátámaszthatnám, mivel nem adekvát a címválasztás. Máshogy van értékrendje egy egyénnek - ez itt ebben az esetben pap - és máshogy egy falusi közösségnek. A kettő nem teljesen egy szinten helyezkedik el. Próbál létrejönni egy találkozás, de talán nem értékrendek találkozása. A liturgia-felfogások különbségét a vatikáni zsinat hatásában látod Ez azért meglepő, mert tudomásom szerint a magyar papi képzésben hallatlanul kevés csatornán keresztül szűrődött át. A magyar egyház arról volt híres, hogy szinte hermetikusan sikerült elzárni a vatikáni zsinat újító szeleit. Ha ez föltételezés, akkor érdemes utána nézni. Az is elképzelhető, hogy egy-két rektor kézbe adta a megjelent dokumentumokat. MAGYARI MÁRTA: A cím választása non volt tudatos. A papok középnemzedéke nyilatkozott a vatikáni zsinat hatásáról, mely a szemináriumokban érte el őket. Non biztos hogy mindenkire hatott, lehet hogy csak bizonyos körökre. MOHAY TAMAS: Ezt érdemes aláhúzni, mert ez lehet a kivétel. MAGYARI MÁRTA: A nyíregyházi szemináriumba járt más lelkészek is így nyilatkoztak, nem csak a nyíracsádi. WILHELM GABOR: Mi a véleményed a közösségi és az egyéni értékrendek közötti különbségről? Tamás célzott ezek különbözőségére. MAGYARI MÁRTA: Úgy érzem van különbség. A gyakorlatban a szószólókon keresztül tartják a kapcsolatot Ezek a szószólók a kurátorok és a vallásosabb asszonyok. Van konfliktus, de ez nem olyan éles. Az új lelkész nagyon megnyerő, közvetlen, jó kapcsolatteremtő és tevékeny. Mint lelkészt szeretik és elfogadják, mégis megvannak az említett konfliktusok. A lelkész kompromisszumokra is kész Hajlandó a hívek felől érkező újításokat is meghonosítani, amennyiben saját felfogását is kibontakoztathatja. Röviden egy példa. A debreceni Szent Anna templomban az első péntek előtti csütörtökön virrasztanak. Ez megtetszett a nyíracsádiaknak, káték a meghonosítását. A virrasztás nem idegen a görög egyház hagyományától, de a 141
