Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)
Hozzászólások
Kalocsa, 1993. november 15-19. BALOGH BALAZS: Nyilvánvaló, hogy a gyűjtés során - átvive pszichológiai síkra - kell egy szociális antenna az embernek- Minél több játszmát játszik le az ember, minél több adatközlővel beszelt, annál nagyobb biztonsággal mozog az ember ebben a közegben. Tulajdonképpen csak a közeg más. Ha jól bele gondolunk, egymás közötti beszélgetéseink is ugyan ilyen játszmák Mi is különböző helyekről jöttünk, különböző kultúrákban nevelkedtünk, tehát ez minden egyes emberi kapcsolatra igaz, nemcsak az adotközlő-gyűjtő kapcsolatára. Visszautalva a korábbiakra, az adatközlők informálásával kapcsolatosan nagyon mély élményem van. Egy kisalföldi falu paraszti gazdálkodásáról írtam diplomamunkámat. Nyolc évig mozogtam ebben a faluban, mert vettem ott egy műemlék parasztházat is. Mikor jössz megint haza? - kérdezték egy idő után. Amikor egy beszélgetésből ezt valaki így fogalmazza meg, akkor biztos lehetek benne, hogy ő már elfogad. Más. A nádverővel három éve ismertük egymást, amikor olyan kérdést tett fel, amelyben már én közöltem adatot. A televízióban látott milliókát elkelő képeket, s az után ádeklődött, miért adnak annyi pénzt értük. Ezek után el kellett neki magyaráznom a művészet lényegét, ami iszonyúan nehéz volt. Annyit tudok ehhez mondani, hogy mindenkinek ki kell alakítania egy technikát, minél több pszichológiai játszmát kell lejátszania, a szoáális ázékenységá kell növelnie, hogy megtalálja a megfelelő hangot. ZOMBORKA MÁRTA: Egyszerűbbé lehet tenni a kádést. Röviden összefoglalva ez a lényeg. Non kellene bonyolítani azt, ami nem bonyolult. Imre és János legtöbb esetben saját kultúrkörében gyűjt, ott, ahol őká és családjukat is ismerik. Az adatközlők tudják, hogy nem kell mindent megmagyarázni, s nem is magyarázhatják meg máskait, mert én is ismerem az előzményeket. Egészen más, amikor elmegyek földrajzilag és kulturálisan is távolabb eső helyre, idegoiként. Mivel mindkettőből volt részem, ezért érzőn azokat a különbségeket, melyeket non érthetek meg a másik problémáiból. Ez nem bonyolult és messze nem tudathasadásos állapot. Azt kellene érzékelni, mit jelentenek ezek a különbségek- Mit jelent elmenni egy teljesen ismerőien kultúrkörbe, vagy mit jelent abban a miliőben mozogni, ahova születtél és ahova elődöd kötnek. Ez a nagy különbség a kérdésföltevéseknél és az áthallásoknál. KOLTAY ERIKA: Szerintem sem kellene a terepmunkát és az adatközlővel való kapcsolatot mitizálni. Az embo fölméri, hogy azzal a személlyel milyen kapcsolatot tud kialakítani. Ha az egyikkel így kell, a másikkal úgy kell, akkor az embo úgy csinálja. Ez tényleg annyi, meg tudom csinálni vagy nem. Vagy tudok adatokat gyűjteni vagy nem Szerinton ennyire egyszoű. Vannak elméletek ezek mögött, de ez sokkal hétköznapibb. Az adatközlők is kontrolálják az embert, s ez miért ne lomé természetes részükről. WILHELM GABOR: Filozófiai és ismoetelméleti tudásunk alapján nincs határa a tudományos tudáaiak, ami tudományos terminusokban feltehető. Elvi határa tehát nincs, vannak viszont gyakorlati határai, ilyai az idő, a papír mennyisége, számítógép, stb. Sok kérdést viszont tudományosan nem lehet feltörni, vagy nem érdemes. Például miért szoeti valaki jobban a kefirt a joghurtnál? Ezeknek a köre is valószínűleg végtelen. BENEDEK JANOS: Kérdéseinktől függően mindenki adatközlő. Néprajzosként adatokat gyűjtök nagyapámtól, de unokájaként tudását, családi hagyományainkat veszem át. Feleségem is adtaközlő, apám, anyám és a fiam is. Nekem magától értetődő, hogy a kellő időben külön tudom választani a tudásszinteket. A Geertz-i interpretatív antropológia egyik tétele szerint mi csak interpretáljuk mások interpretációit. Az én esetemben egyik énem az a paraszti én, ami semmiben son különbözik az adatközlő énjétől Ez az első lépcső, ami mterprclál A másik énem a második lépcső, amikor a néprajzos interpretál. Mintha egy személyben lenne ez a kettő. Később néprajzos énemmel a paraszti énem interpretációját interpretálom A tudományos leúhatóságot kétlem, ami előadásomból is érzékelhető volt. Lehet hogy később harcos ellenlábasa leszek mostani önmagámnak, de most ez így van. MOHAY TAMAS: Ehhez szabad legyen hozzászólnom A Ruttkay Eszter által megfogalmazott kérdésben egy a tudás mezők szétválasztásával kapcsolatos kérdőjel volt. Ezt könnyű megválaszolni. A 139
