Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Szentpéteri József: Semmiből egy régi világot: kutatások Solt–Tételhegyen (2005–2013)
SZENTPÉTERI JÓZSEF: SEMMIBŐL EGY RÉGI VILÁGOT. KUTATÁSOK SOLT-TÉTELHEGYEN (2005-2013) Szentpéteri József Semmiből egy régi világot: kutatások Solt-Tételhegyen (2005-2013)* Dr. Miklós Zsuzsa (1948-2014) föld fölött és ég alatt fénnyel írott törékeny emlékének Előszó Bóna István akadémikus (1930-2001), a 20. századi magyar régészet meghatározó személyisége nehéz örökséget hagyott rám, amikor 1998. január 15-én egy, az egyetemi dolgozószobájában hármasban folytatott beszélgetés során rám bízta azt az általa soha nem publikált feltevését, hogy szerinte hol lehetett az avar kagán oly sokat emlegetett, de mindmáig föl nem fedezett székhelye, a híres-nevezetes ring (Regia Avarorum Hring). A térképvázlatot felesége, B. Horváth Jolán vetette papírra egy kezünk ügyébe eső nagyméretű barna boríték elülső oldalán. Ezután még több mint hét esztendő telt el addig a napig, amikor - 2005. március 22-én - a fenti térképvázlattal a kezemben első ízben léptem a Tételhegy tetejére, hogy aztán a legkülönbözőbb tudományterületeket művelő munkatársak részvételével széles körű kutatást kezdeményezzek, melynek elnevezése Castrum Tetei Program lett. Mindettől függetlenül ugyanezt a véleményt fogalmazta meg Trogmayer Ottó, a Szegedi Tudományegyetem ma már nyugállományba vonult régészprofesszora, akinek iskolateremtő tevékenységén kívül elévülhetetlen érdeme az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark létrehozása és a Feszty-körkép (A magyarok bejövetele) helyreállíttatása és bemutatása. A tételhegyi terepszemlék kezdetével szinte azonos időben megjelent könyvében az avar kagán szállását a mai Dunatetétlen környékére lokalizálta: „A község határában, az országúttól keletre hatalmas, ezen a területen egyedülálló, elhúzódó kiemelkedés vonzza a tekintetünket”, amely nem más, mint az Alföld teteje.1 * Bolyai János (1802-1860), a nemeuklideszi geometria egyik megalkotója apjához, Bolyai Farkashoz 1823-ban írott levelének egy mondata (Semmiből egy új, más világot teremtettem) szállóigévé vált (BENKŐ 1972,158.). Tanulmányom címe ennek egyfajta átfogalmazása. 1 TROGMAYER 2005,108. Castrum Tetei - egy kutatási program kérdésfeltevései2 A program címe az Anonymus 1200 körül írott Gesta Hungarorumában szereplő castrum Tetei erődről kapta a nevét, melyet középkor-kutatásunk ezidáig egyöntetűen a bácskai Titel településhez kötött. A Névtelennél négyszer említett Titel helynév alakja nem egységes: a 19. fejezetben: Salano duci Tytulensy; 38. fejezet: in illő loco, qui dicitur Tetei; 39. fejezet: Dux autem Salanus ... egressus de Tetei; 41. fejezet: ad Titulum.3 A honfoglaló magyar fejedelem, Árpád vezér legjelentősebb ellenfelének, a Duna-Tisza közén uralkodó Salanus bolgár duxnak volt ez a székhelye. Árpád a titeli fejedelmet saját Tisza menti erődítménye, Alpár (castrum Opar/ Olpar)4 mellett győzte le. A Bolgárfejérvár/Nándor- fehérvár közelében levő Szalánkemén etimológiailag szintén kapcsolatba hozható Salán fejedelem nevével.5 Vörösmarty Mihály Anonymus alapján örökítette meg nevezetes költeményében Párducos Árpád győzelmét a bolgár fejedelem fölött.6 Kiinduló feltevésem az, hogy ez a castrum Tetei - az eddig ismert és újonnan fölmerült adatok újraértelmezése alapján - valamiképp a solti Tételhegyhez köthető, amely ezzel több régen vitatott problémakör újragondolására késztethet bennünket.7 * * * 2 A régész-történész szakma már a kezdetektől nagy figyelemmel kísérte a tételhegyi interdiszciplináris kutatások kibontakozását. A „zászlóbontás” 2007. május 31-én, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartott honfoglalás kori tematikájú konferencián elhangzott előadással történt. A program célkitűzéseiről szóló és az előzetes kérdésfelvetéseknek az azóta eltelt időben elért eredmények rövid ismertetésével kibővített tanulmány majd’ hét esztendővel később jelent meg: SZENTPÉTERI 2013. 3 KERTÉSZ 2005,378, 21. j. 4 KRISTÓ 1994. 5 KORDÉ 1994, BENKŐ 1995, BENKŐ 1996, 243. 6 Vörösmarty Mihály: Zalán futása, 1825. 7 Annak ellenére vélelmezem ezt, hogy Anonymus a 41. fejezetben pontos (és egyértelműen a bácskai Titelre vonatkoztatható) útvonal leírásával szolgál: „Aztán pedig Árpád vezér meg nemesei innen előnyomulva egészen Titelig mentek, s odáig meghódították a népet. Majd továbbindulva, a Szalánkemén-révhez jutottak, s a Tisza-Duna aljában 7
