Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Szentpéteri József: Semmiből egy régi világot: kutatások Solt–Tételhegyen (2005–2013)

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3

Idrisi (Abu Abdallah Muhammad al-Idrisi) arab geográfus 1154-ben Szicíliában készített világtérképének másolata, valamint a hozzá fűzött leíró magyarázat (A horizontok bebarangolása után vágyó mulatságának könyve) több kéziratban is fennmaradt. Magyarország egykorú leírását és térképét valószínűleg itt járt kereskedőktől szerzett információk alapján készítette.8 A térképlapok egyike a Duna menti Budavár és Bács városa között fele távolságban egy Titlws nevű települést ábrázol, amelyet így jellemez: „B.d.wár.h (=Budavára) városától T.y.t.l.w.s (=Titel) városáig a folyó mentén, keleti irányban hetvenöt mérföld a távolság. T.y.t.l.w.s (=Titel) városától B.k.s.y.n (=Bács) városáig ugyancsak hetvenöt mérföld. T.y.t.l.w.s (=Titel) városa a folyó északi partján van. Sok lakója és jószágja van, lakói nagyon tehetősek, bőségben és gazdagságban élnek."9 Az Idrisi leírásában felsorolt magyarországi vonatkozású helynevek arabról latinra való átírásának és lokalizálásának számos problémája mellett az eddigi szakirodalom egységesen a Titlus = (bácskai) Titel azonosítás mellett foglalt állást.10 Mindezek ellenére fölvetem a „Titel=Tetel” (a mai Solt melletti Tétel) lehetőséget, mégpedig a következő érvek alapján: a Buda és Titel közötti közlekedési irányra vonatkozó folyó mentén meghatározás azért fontos számunkra, mert a szöveg egy korábbi helyén Budával kapcsolatban a Dunáról volt szó, így értelemszerűen Titlus is a Duna partjára tehető (ugyanezt erősíti a térképen a köztük levő folyó Duna felirata is); a leírás és a térkép szerint a Buda-Titlus távolság ugyanakkora, mint Titlustól a folyó mentén Bács felé mért távolság, ezzel földrajzilag is meghatározza a három település egymáshoz való viszonyát, amiből logikusan az következik, hogy ez a leírás nem a bácskai Titelre vonatkozhat (annak ellenére, hogy mai tudásunk szerint a közöttük lévő távolság semmiképpen nem mondható egyenlőnek). Amennyiben az általam javasolt azonosítás megállja a helyét, akkor az Idrisi után bő fél évszázaddal később született Gesta Hungarorum castrum Tetei székhelyével kapcsolatban is felmerülhet a mai Bács-Kiskun megyei

lakó egész népet igájuk alá hajtották” (Pais Dezső fordítása). Anonymus Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Magyar Helikon. Budapest, 1975, 114. Erről legújabban: SZENTPÉTERI 2014.

8 ZIMONYI 1994, 280.

9 ELTER 1985,60.

10 ELTER 1985, 54-55; PÜSPÖKI NAGY 1989, 195; 16, 41; PAPP- VÁRY-HRENKÓ 1989,46-47; PAPP-VÁRY 2002, 72-73.

Tétel helységgel való névazonosság lehetősége. Mindezt annak ellenére vélelmezem, hogy Bóna István az Árpádok korai várairól írt összefoglalásában úgy foglalt állást, hogy „a korai Árpád-korban egyáltalán nem léteztek (olyanok - Sz.J.), mint az anonymusi Titel vagy Szalánkemén vára”.11

Ami a bácskai Titelt illeti, ez a település és prépostság a hajdani Bács megyében, a Dunába torkolló Tisza jobb partján található. 16. századi források szerint itt volt a székhelye a Szent Bölcsességről (S. Sapientia Dei) elnevezett társaskáptalannak, melyet Szent László király és öccse, Lampert herceg alapított all. század utolsó harmadában.12 A település névvariánsai: Titöl, Tetői, Tétel. Okleveleink nem mindig közlik, hogy az adott település melyik megyéhez tartozott, ezért történhetett meg, hogy míg Györffy György a bácskai Titelnél veszi számba az összes Titel/Tételre vonatkozó Árpád-kori forrást,13 addig Csánki Dezső már külön-külön tárgyalja a Fejér megyei Tetel/Tétel, illetve a Bács megyei Titel nevű települést.14

Hogy feltevésem fényében érdemes ismét áttekinteni írásos adatainkat, igazolja egy vatikáni forrás értelmezése: István titeli plébános esetében ugyanis bizton állítható, hogy a Solt melletti Tételről származott. A római Szentlélek Társulat anyakönyvében ugyanis 1493. május 14-én egy olyan István nevű plébános neve van feltüntetve „de Thetyl” a váci egyházmegyéből, aki a Kalocsa egyházmegyei keceli plébánossal együtt zarándokolt a Szent Városba.15 A váci egyházmegyéhez való tartozása és a városhoz közeli Kecel egyértelműen a Solt melletti Tételre utal.

Maga Solt település16 neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév Zsolt és Zoltán, valamint a szultán köznévvel hozható kapcsolatba.17 Solt először akkor jelenik meg az írott forrásokban,18 amikor egy, a 14. században hamisított

11 BÓNA 1995,18; BÓNA 1998, 21.

12 MAKK 1994, 393; RÓKAY-TAKÁCS 1994, 677.

13 GYÖRFFY 1987a, 202,240-242.

14 A Fejér megyei Tetel/Tétel településről CSÁNKI III. 353; a bácsi Titelről CSÁNKI II. 139.; vő. ÖRDÖG 2002,816.

15 VARGA 1997,407.

16 VARGA 1997,322-323.

17 KISS 1988, II. 481.

18 A Solt/Solth nevű település több vármegyében való előfordulása is - Titel/Tétel esetéhez hasonlóan - alkalmat adhatott a források összetévesztésére. Vö. ÖRDÖG 2002, 750.; Csanád megyében: CSÁNKI I. 702.; Fejér megyében: CSÁNKI III. 345.; Szerém megyében: CSÁNKI II. 252.

8