Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Szentpéteri József: Semmiből egy régi világot: kutatások Solt–Tételhegyen (2005–2013)

SZENTPÉTERI JÓZSEF: SEMMIBŐL EGY RÉGI VILÁGOT: KUTATÁSOK SOLT-TÉTELHEGYEN (2005-2013)

1145-ös (a Tolna megyei Madocsa és tartozékait tárgyaló) határleírásban a Soltról Patajra (a mai Dunapatajra) vezető utat említik.19 A középkorban Fejér megyéhez tartozik mezővárosként, 1325-től mint Fejér megye Dunán inneni széke szerepel (Solt-szék).20 1333-ban Drugeth János nádor, fehérvári ispán (solti széki) alispánja a szolgabírákkal Solton bíráskodik, és ad ki oklevelet.21 A kalocsai érseknek is jelentékeny birtoka és praediális nemesei voltak Solton.22 Pray György leírása alapján feltehetőleg itt lehetett a kalocsai főesperesség székhelye, a leírása szerint Solt 1559-ig a kalocsai érsekséghez tartozott, amikor I. Ferdinánd a váci egyházmegyének adományozta a kalocsai érsekség itteni birtokait. 1778-ban a település már Vácra fizeti a tizedet.23 De térjünk vissza a kiindulópontunkhoz! A hazai és nemzetközi szakirodalom - a korabeli írott forrásokra támaszkodva - ez idáig egyöntetűen a Duna-Tisza közére tette az avar kaganátus központját, a ringet,24 ám nem lehetett tudni, hogy ez pontosan hol volt, mint ahogyan azt sem, hogy a Kárpát-medence 895. évi birtokba vétele után, egészen a 970-es évekig hol lehetett a magyar fejedelemség központja. Reményeim szerint mindkét vizsgált kérdéscsoport megoldásához közelebb juthatunk majd kutatásaink során.

Tétel szavunk egyébként Kiss Jenő szerint etimológi- ailag azonos a török eredetű ’Törtei’ szóval, amelynek értelmezése: ’négy vidék’ (ura).25 Ide kapcsolható az a jelenleg még nem bizonyítható elképzelés, melyet Szabó János Győző a Duna-Tisza köz magyar honfoglalás kori régészeti leleteinek elemzése során vetett föl: véleménye szerint az egyes korabeli méltóságjelvényeken (mint a közeli Dunavecse-Fehéregyháza lelőhelyen talált tarsolylemezen, vagy épp a solt-tételhegyi hajfonatkoron- gon), illetve más tárgyakon (pl. szablyaellenzőn) megfigyelhető, élére állított rombuszmotívum a honfoglaló magyar fejedelmi családhoz lenne köthető.26 A Titel/Tétel-kérdéskör kiegészíthető azzal a szinte visszhang nélkül maradt megjegyzéssel, melyet a ma19 GYÖRFFY 1987b, 437.

20 CSÁNKIIII. 345.

21 GYÖRFFY 1987b, 436.

22 CSÁNKI II. 345.

23 SOÓS 1929.; NAGY 1964.; STOLEK 1984.; NAGY 1990.; NAGY 1997.; NAGY 2000.; vö. CSORBA 1974,213.; LANTOS 2007.

24 POHL 1988, 306-308.; BÓNA 1994, 72-75.; MAKKAY 1996.; SZÁDECZKY-KARDOSS 1998, 286-297.

25 KISS 1988, II. 656-657.

26 SZABÓ 1983,43-46.

gyár honfoglalás útvonalának elemzésekor Veszprémy László tett közzé, miszerint Laskai Osvát a 15. században írott első Szent István-sermójában Álmos halálát Titelhez köti („... és Álmosnak nevezték azt is, aki a hunok nagyszámú sokaságával másodszor is kivonult Pannóniába, és Titel mellett megölték”.27 Meglátása szerint Laskainál semmi nyomát nem találjuk Anonymus ismeretének, noha Titel nevét csakis tőle vehette volna át. Bő évtizeddel később részletesen elemezte a ferences szerzetes lehetséges forrásait Kertész Balázs, aki úgy foglalt állást, hogy Laskai több adatot emlékezetből használt, így Anonymust is, de szerinte „tévedett, amikor azt írta, hogy Álmost ott ölték meg, hiszen Álmos halálával P. mester nem foglalkozott”.28 Nem mellékes az a körülmény sem, hogy a Gestában olyan földrajzi nevek is föltűnnek Alpár mellett mint a Körtvélytó, a Tetétlen-hegy. Bizonyára nincs közvetlen összefüggés, de figyelemre méltó az a jelenség, hogy a magyarországi térképészet kezdeteitől, már a kora

16. századi térképektől kezdve a Solttól délkeletre eső települést Körtvélyesként és annak névvariánsaival jelölik; a legközelebbi település pedig éppen Tetétlen (a mai Dunatetétlen).29 További vizsgálatot érdemel az is, hogy a Körtvélytó mocsár (Curtveltou Stagnum) helyét a Gesta Hungarorum első térképészeti feldolgozója, Hell Miksa a Tételhalom környékére tette 1772-ben, s ugyanide a Gyömölcsény erdőt is (Gemelsen Sylva).30 A Kertvélyes/Körtvélyes településnév egyébként gyakori volt a középkorban (eredeti jelentése: ’(vad)körtefával benőtt hely31), széles körű elterjedésére Csánki számos adatot közöl.32

A solt-tételhegyi lelőhely feltűnése a kutatástörténetben

Több mint száz esztendővel ezelőtt, 1907-ben került elő a Tételhegyen az a magyar honfoglalás korából származó, a 10. század első kétharmadára keltezhető leletegyüttes, melyet Csete István helyi gazda talált szántás során. A rangos női sírból előkerült tárgyakat (egy aranyozott ezüst hajfonatkorongot, egy ezüst le27 VESZPRÉMY 1990,9.; VESZPRÉMY 1991,556.; VESZPRÉMY 1996, 198-199.

28 KERTÉSZ 2005, 378.

29 CSÁNKI III. 353. vö. ÖRDÖG 2002,470, 816.

30 A Tabula geographica Ungariae veteris című térkép közlése: PAPP-VÁRY-HRENKÓ 1989,120.

31 KISS 19884,1. 798.

32 ÖRDÖG 2002,424., 429., 470.

9