Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Somogyvári Ágnes: Bronzkori telepjelenségek és erődítésnyomok Solt–Tételen (Előzetes jelentés)
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 A vizsgált területről már a kutatások megkezdése előtt többször készült légifotó, többek között 1997-ben Ottó Braasch,4 2003-ban Czajlik Zoltán repülése során. A Czajlik Zoltán által készített felvételeken a terület ismeretlen korú (őskori?) erődítés meghatározással szerepelt, melyhez Ny felől egy kisebb elővár csatlakozik.5 Bár a légifotókon nagyon jól látszódik, hogy a Tétel ÉNy-i részén egy tojásdad alakú objektum van, pusztán a terepbejárások nem igazolták az erődített telep létét. A platón ugyanis nem lehetett sáncra utaló jelenséget, vagy valamilyen magasítást érzékelni, többek között az intenzív mezőgazdasági művelés miatt. A légifotók és a terepbejárások eredményeit összekapcsolva még az ásatások megkezdése előtt azt feltételeztük, hogy a hegy ÉNy-i részén látható ovális erődítés a középső bronzkor idején itt élt népesség, a Vatya- kultúra földvára lehet, azon kívül pedig feltételezni lehetett egy erődítés nélküli telepet, esetleg temetőt. A kutatást az egykori földvárban indítottuk el, ez a terület később a feltárás során előkerült gótikus templom miatt a Templomdomb elnevezést kapta. Az első évben egy olyan hosszanti kutatóárokkal nyitottunk, amelyik két helyen is vágta a feltételezett erődítést, és képet adhatott a földvár belsejéről is (1. kép). A hosszanti kutatószelvény nyesése, majd a feltárás megkezdése során azt tapasztaltuk, hogy az egymást vágó, nagyon sűrűn elhelyezkedő objektumok változó számban, több korszak emlékanyagát képviselik, ebből következően a legkorábbi időszakba, a bronzkor időszakába tartozó objektumok semmisültek meg a leginkább. A 2006-2009. évi ásatások során összesen 31 szelvényt nyitottunk. Ebből 15 szelvényt a Templomdombon, a többit pedig a Tételhegy D-i, DNy-i és ÉNy-i részén. A kitűzött szelvények mindegyikében került elő bronzkori leletanyag, leggyakrabban szórványként. Ezért jelen munkában a Templomdombról, valamint az erődítésen kívül, a Templomdombtól délnyugatra kijelölt két szelvényből előkerült leletanyaggal foglalkozom. A Templomdombon nyitott szelvények közül tíz szelvényben volt lehetőségünk bronzkori objektum megfigyelésére, ezek az objektumok a Templomdomb ÉNy-i és DK-i részére koncentrálódtak. A terület középső részén, ahol a gótikus templom és templom körüli temető, 4 Otto Braasch légifotóját Visy Zsolt (Pécsi Légirégészeti Téka) bocsátotta Szentpéteri József rendelkezésére. 5 CZAJLIK 2004,111. és 120. valamint a soros temető feltárására került sor, az erős bolygatottság miatt csak szórványosan, leggyakrabban objektumhoz nem köthetően kerültek elő bronzkori edénytöredékek. Erődítés a Templomdombon A légifotókon is jól kirajzolódó, a települést oválisán övező árok átvágására két helyen került sor, a 2006-ban meghúzott kutatóárok DK-i és ÉNy-i végén. A DK-i végen 2007-ben történt meg a sáncárok egy részének átvágása. Nem volt lehetőségünk az árok feltárására teljes szélességben, a feltárásra kijelölt területre csak az árok egy - igaz, hogy nagyobbik - része esett. Az erre a részre kitűzött szelvényt, a jelentős földmunkát igénylő feltárás miatt tovább szűkítettük és így az árkot 2 méteres szélességben tártuk fel. A sáncárok 15 m széles és legmélyebb pontján 3,5 m mély volt. Fúrással a geológusok megállapították, hogy az árok teljes szélessége ezen a területen 20 m volt.6 A sáncárkot az egykori kialakítás során fokozatosan és lépcsőzetesen mélyítették, egészen addig, amíg elérték az alapkőzetet, ahol egy U profilú árkot alakítottak ki. Ez az árok azután lépcsőzetesen emelkedett (3. kép). A feltárás során megfigyelhető volt az is, hogy az árokból kitermelt földet, ami részben az alapkőzet, és a fölötte elhelyezkedő vörösagyag volt, a sáncárok belső oldalán halmozták fel, ezzel biztosítva a település védelmét. Az eddig feltárt szakaszokon a sánc szerkezetére vonatkozóan a bolygatottság miatt, nem tudtunk megfigyeléseket tenni. Az árok metszetében meg lehetett figyelni egy egyszeri megújítás nyomát, valamint azt, hogy az Árpádkorban a sáncárok emelkedő falába az őskori árokkal megegyező irányban két sekélyebb árkot is mélyítettek (104. és 107. objektum). A Tételhegy geológiai vizsgálatát végző kutatók több helyen fúrással igyekeztek tisztázni többek között a földvár árkának kialakítását. Fúrásaik során az árok első kialakításának, majd töltő- désének szintjéről sikerült faszénmintát venniük, melynek 14C vizsgálata 4155±125 BP értéket eredményezett.7 * A megújított árokból ugyancsak volt lehetőség faszén kiemelésére. Az ebből a részből vett faszénminta 14C 6 A fúrásokat Nagy Balázs és munkatársai végezték. Kutatásaik eredményét jelen kötetben ismertetik. NAGY-HORVÁTH-BRADÁK- RUSZKICZAY-RÜDIGER 2014. 7 A vizsgálatokat Nagy Balázs és munkatársai Hannoverben (Institut für Geowissenschaffliche Gemeinschatsaufgabe) végeztették el. 64
