Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Somogyvári Ágnes: Bronzkori telepjelenségek és erődítésnyomok Solt–Tételen (Előzetes jelentés)
SOMOGYVÁRI ÁGNES: BRONZKORI TELEPJELENSÉGEK ÉS ERŐDÍTÉSNYOMOK SOLT-TÉTELEN 3. ábra: 1-2 Kalibrált 14C-es értékek vizsgálata 3070±140 BP értéket eredményezett. A két érték kalibrálásánál az első érték Kr. e. 2880-2580, míg a második érték Kr. e. 1490-1120 időt eredményezett8 (3. ábra 1-2.). Az első érték, a Kr. e. 2880-2580-as időszak a kora bronzkor időszakát jelenti. A feltárás jelenlegi szakaszában és a terepbejárások eredményét is figyelembe véve nem került elő olyan leletanyag, amely alapján a terület kora bronzkori lakottságát feltételezhetnénk. A második érték, a Kr. e. 1490-1120 közötti idő a késő bronzkor időszakát jelenti.9 A sáncárok átvágására sor került az ÉNy-i oldalon is. Itt a D-i oldaltól eltérő méreteket tapasztaltunk, az árok mélysége 2 m 30 cm, szélessége 8 m volt. Itt is egy U profilú, lépcsőzetesen emelkedő árkot alakítottak ki, és ugyanúgy megfigyelhető volt, hogy a kitermelt földet a sáncárok belső oldalán halmozták fel. A sáncárok metszetében ezen az oldalon nem lehetett a későbbi megújítást megfigyelni (3. kép). Mindkét átvágásnál, a sáncároknál és a még megmaradt sáncnál is csak az Árpád-korban bekövetkezett bolygatásokat tudtuk megfigyelni, bronzkorinak tekinthető objektum nem érintette a sáncot. A sáncárokból előkerült leletanyag10 * * A két helyen feltárt sáncárokból kevés leletanyag került elő. A D-i oldalon feltárt árokszakaszból - 167. objektum - vastag falú tárolóedények oldal- és aljtöredékei 8 A kalibrálást Váczi Gábor végezte, itt köszönöm meg a segítségét. 9 A Vatya-kultúra ismert lelőhelyeire vonatkozó 14C adatok összegyűjtését és értékelését legutóbb Mateusz Jaeger és Kulcsár Gabriella végezte el. JAEGER - Kulcsár 2013. 302-312. 10 A leletanyagról készült táblarajzokat Vida Ágnes készítette. Itt köszönöm meg szép és pontos munkáját. A táblák digitalizálásában Veszély Ferenc segített. Köszönöm az ő segítségét is. (6. kép 7-8.) kerültek elő, valamint közepes falvastagságú korsók (6. kép 5-6.) és egy kettőskúpos kis bögre (6. kép 4. ) oldaltöredéke. Ezek a töredékek a Vatya- kultúra emlékanyagához tartoznak. Az árok későbbi megújításából, 2 méteres mélységből került elő az urnamezős kultúrához köthető leletanyag: egy sötétszürke, fényezett felületű, vékony falú enyhén felhúzott, négyzet átmetszetű fülű bögre töredéke (6. kép 3.), egy valószínűleg ugyancsak bögre enyhén befelé ívelő falú és egyenesre levágott peremű töredéke (6. kép 2.), valamint egy kisméretű, jó minőségű fazék összeilleszthető töredékei (6. kép 1.). Az É-i oldalon lévő árokszakasz - 184. objektum - feltárásánál csupán néhány jellegtelen, feltételesen a középső bronzkorhoz köthető vastag falú tárolóedény oldaltöredéke került elő (6. kép 10-11.). Feltárás az erődítésen belül Mivel a bronzkori földváron belül az Árpád-korban és a középkorban egyaránt volt telep és temető, valamint templom is, így a bronzkori telep bolygatottsága igen jelentős. Az erődítésen belül az É-i részen kitűzött szelvényekben tizenegy, míg a déli részen kitűzött szelvényekben öt bronzkori objektumot tártunk fel. Jelenleg csak a gödröket, mint zárt egységeket tekintjük biztosan bronzkoriaknak, mivel eddig csak árokszakaszokat tártunk fel, és több esetben szembesültünk azzal, hogy a bronzkorinak tartott árokból a feltárás folytatása során középkori edénytöredékek is előkerültek. A földváron belül a gödrök mellett házak és tűzhelyek nyomát még nem találtuk meg. Ennek magyarázata a bolyga- tottságon túl a kis felületre kiterjedő feltárás is lehet, hiszen a kb. kéthektáros földvár területéből kevesebb, mint 2000 m2-t tártunk fel. A feltárt gödrök gabona- és 65
