Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 ben talán lábas óllal vagy egyéb, esetleg az állattartással kapcsolatban álló, felszín feletti építménnyel számolhatunk. A cölöphelyek egy része egy ÉNy-DK-i hossztengelyű, kb. 14 m2 alapterületű építmény létét engedik sejtetni. Fentebb már említettük, hogy a néprajzi párhuzamok alapján, a hideget nem tűrő állatok számára fedéllel és oldalfalakkal rendelkező hodályokat építhettek. A legegyszerűbb, az állatok védelmét szolgáló építmény a tetővel rendelkező állás, mely elsősorban az eső ellen nyújtott védelmet. Ebből alakulhatott ki, a már fallal rendelkező ól és a hodály.210 A 29. objektumtól D-re, 4 m-re egy 4 cölöplyukból álló jelenséget (50. obj.) is dokumentáltunk. Ennek érdekessége, hogy a négy oszlophely egy közel 6 m2-es terület négy képzeletbeli sarkán helyezkedik el. A néprajzi párhuzamok segítségével ebben az esetben szénatartó építményre (abara) is gondolhatunk a karámok közelében, mely egy négy cölöpös építmény volt. A csúsztatható fedéllel ellátott építmény alá rakták be a szálas takarmányt, és amikor a széna fogyott, akkor a fedelet lentebb engedték.211 Hagyományosnak tekinthető, az épületektől elkülönülő, nagyméretű, szögletes alaprajzú karámok is megfigyelhetőek voltak a lelőhelyen.212 E karám árkok minden esetben a lakóépületektől kissé távolabb, 4-12 m-re kerültek elő. Míg a feltárt terület K-i szélén a nagyobb területeket körbehatároló karámok rajzolódtak ki, addig a lelőhely É-i és ÉNy-i részén a kisebb területeket magába foglaló kör vagy szögletes alaprajzú karámok voltak a jellemzőbbek. A feltárt településrészlet további - az e korban általánosan megfigyelhető - sajátossága, hogy a gödrök egy része csoportokba rendeződve egy adott lakóépület körül, főleg annak Ny-i és É-i oldalán helyezkedtek el. Ez a 6., a 13. és a 14. épületek köré szerveződő gödrök esetében volt a leglátványosabb.213 A másik érdekes megfigyelésünk az volt, hogy az 1. ház környékén fekvő, nagyjából azonos méretű gödrök a háztól Ny-ra és 210 BALASSA - ORTUTAY 1979,158. 211 BALASSA - ORTUTAY 1979,160., 48. ábra. 212 Számos hasonló, elkülönülő karámrendszer ismert Árpád-kori lelőhelyekről. Közeli példát kiragadva, Kecskemét-Mercedes gyár RL 06. sz. lelőhely (CZIFRA - SZ. WILHELM - ZSOLDOS 2010, 24.; CZIFRA- SZ. WILHELM - ZSOLDOS 2012, 86., kép a feltárásról). 213 Kiskunfélegyháza-Haleszen (SOMOGYVÁRI 1997, 88.), Ballószög 91. lelőhelyen (PINTÉR 1995,196.) is a gödrök házak köré csoportosulását figyelték meg. É-ra olyan módon helyezkedtek el, hogy azok egy szabályos téglalap alakú területet (egyfajta telket) alkottak, KDK-i gyújtópontjában a házzal. A település egyik fontos jellegzetessége talán a külső kemencék, a nagyméretű tároló vermek és a kutak hiánya. A külső kemencék az Árpád-kori lelőhelyek leggyakoribb objektumai közé tartoznak, általában a házak között fordulnak elő. Ugyanakkor több, viszonylag nagyobb településrészlet feltárásakor is megfigyelték már a külső kemencék hiányát.214 Mivel a település jelentős részben elpusztult, feltételezhetjük, hogy a külső kemencék gazdasági része a település más részein voltak. Erre utalnak azok a lelőhelyek, ahol csak külső kemencék és gödrök kerültek elő lakóházak nélkül.215 Az Árpád-kori települések meglehetősen változatos szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a külső kemencék általában a házak között voltak, máskor hiányoztak vagy önállóan (feltehetően a település földbe mélyített épületek nélküli részén) kerültek elő. Feltételezhetjük, hogy ezt a jelenséget nem csak a feltárások körülményeivel (pl. a kutatott terület kis méretével vagy a felső talajréteg elpusztulásával), hanem a településszerkezet sajátosságaival, a lakó, állattartó, egyes gazdasági szektorok, övezetek részbeni elkülönülésével is magyarázhatjuk. A feltárt településrészlet másik jellegzetessége a nagyobb tároló vermek hiánya. Ezeket is feltételezhetjük a település elpusztult, illetve fel nem tárt részén.216 A település objektumainak egykorúságára az egymásra rétegződések hiánya és a fent említett két építménysor utal, amelybe besorolható az épületek túlnyomó többsége.217 * * Az utcás rend már egy helyhez kötött falu képét vetíti 214 Sarud-Bábon 5 házhoz csak két gödörcsoport és két árok csatlakozott (SZABÓ 1975. 20.). Laszlovszky József több házat, gazdasági épületet, gödröt, árkot közöl Tiszafüred-Morotvapartról, biztosan Árpád-kori külső kemencéről nem tesz említést (LASZLOVSZKY 1991, 317-354.), a veresegyházi viszonylag kis területű feltáráson csak 6 házat, két gödröt és árkokat tártak fel (MESTERHÁZY 1983,147.), Bashalmon több épület gödrök és árkok kerültek elő kemence nélkül (KOVALOVSZKI 1980, 29- 40.) stb. 215 Például Keszthely-Fenékpusztán (JANKOVICH 1991, 190.). Az Ordacsehi-Bugaszegen feltárt Árpád-kori településrészleten is hiányoztak a lakóházak, csak a földbe mélyített ólak voltak kemencék és gödrök mellett. (GALLINA et al. 217-220.). 216 Hasonló jelenséget figyeltünk meg az M7 AP S-27 lelőhelyen Ordacsehi-Csereföldön, ahol a tároló vermek a település egy részén sűrűsödtek (GALLINA - MOLNÁR - SOMOGYI 2007, 203-205). 217 A 173. lábjegyzetben említett utcasor közötti karámok (29-30., 1819., 21.) helyzete utalhat esetleg időbeni egymásutánságra, de a szuperpozíciók itteni hiánya nem ezt erősíti. 322
