Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLER-BÁNYÁBÓL

elénk, ahol már érzékelhetőek a telekrendszer csírái. Az utcás rendtől elkülönülő épületek (1., 6.) és a nagyobb karámok külső rendszere ugyanakkor egyfajta osztott, ún. szálláskertes település képét is vetítheti elénk.

Kiskunfélegyháza térsége az Árpád-korban

E fejezetben Kiskunfélegyháza térsége Árpád-kori településvázlatával kívánunk foglalkozni. Adataink nagy része régészeti, történeti forrásokból, illetve földrajzi helynevekből, valamint térképészeti adatokból származik (35., 37. kép). Kiskunfélegyháza környékével igen szűkszavúan bánnak az írott források, ami egyébiránt az egész mai Kiskunságra is érvényes. Egyetlen, bizonyosan a tatárjárás előtti írott adatunk, a mai Bugac melletti Felsőmonostor területéről való. Az itt szereplő Csongrád megyei Pétermonostort a korszak legjelentősebb nemzetsége, a Becse Gergely nemzetség alapította valamikor 1219 előtt.218

Jelen tanulmány keretei nem engedik meg a részletes településtörténet megírását, minden Árpád-kori lelőhely ismertetését. Emiatt kataszterszerűen felsoroljuk az Árpád-kori település és temető feltárásokat Kiskunfélegyháza térségében, majd - főleg Rosta Szabolcs munkásságára támaszkodva219 - a templomos helyeket, valamint az Árpád-kori feltételezett úthálózatot ismertetjük összefoglalva.

Fontosabb Árpád-kori telep és temető feltárások Kiskunfélegyháza térségében

Az utóbbi évtizedekben végzett régészeti feltárások és terepbejárások220 eredményeként egyre több Árpádkori településrészlet került elő Félegyháza közvetlen környékén. Az 1990-es évektől kezdődő M5 autópálya és a 2000-es években kezdődő magyar-román gázvezeték építését megelőző terepbejárások és feltárások során gyarapodott az Árpád-kori lelőhelyek száma. A feltárt lelőhelyek száma arra utal, hogy a 11-13. század között viszonylag sűrű településhálózattal számolhatunk a Flomokhátságon. Az egymáshoz közel elhelyezkedő falvak többnyire mély fekvésű, vízállásos részeket körbevevő magaslatokon vagy egykori vízfolyások

218 ROSTA 2009,189-190.

219 ROSTA 2004.; 2009; 2010.

220 A szisztematikus terepbejárások egyrészt az M5 autópálya nyomvonalán történt megelőző feltárásokhoz, részint célzottan Kiskunfélegyháza környékének bejárásához kapcsolódtak (ROSTA 2009,62. j.).

partjain jöttek létre.221 A települések iránya és láncolata igazodott a településföldrajzi viszonyokhoz, főként a vízfolyások ÉNy-DK-i irányához, jelentős részük ÉNy- D-i hossztengelyű (35-36., 39-40.. kép). Kiskunfélegyháza környékén a következő lelőhelyeken került elő jelentékenyebb Árpád-kori településrészlet (36. kép):222

1. Kiskunfélegyháza-Páka-puszta,Dósa-tanya: 1988 és 1993 között Kulcsár Valéria és Somogyvári Ágnes többek között kerítő árkokat, gödröket, több tapasztott aljú házat, illetve egy nagy körárkot tárt fel a lelőhelyen. A házak között voltak olyanok, amelyekben nem volt kemence.223

2. Kiskunfélegyháza, Bugaci út (M5 autópálya 130. lh.): Tóth Katalin 1995-ben leletmentés során 31 Árpád-kori objektumot tárt fel, melyek közül 2 karám, 3 külső kemence, egy lakóház, egy pedig gazdasági épület volt.224

3. Kiskunfélegyháza, Belsőgalambos (M5 autópálya 131. lh.): 1995/1996-ban V. Székely György 8 házat, 5 egyéb építményt, 5 külső kemencét, 3 karám árkot, 40 kerítő- és vízelvezető árkot és 108 gödröt tárt fel.225 A lakóépületek közül hatban találtak tüzelésre utaló nyomot, melyek közül két házban kővel megerősített kemencét vagy annak a maradványát rögzítették.

4. Kiskunfélegyháza, Haleszi csomópont (M5 autópálya 219. lh.): 1995-ben Somogyvári Ágnes házakat, gödröket, kutakat és árkokat tárt fel. A házak egy részében kőből rakott kemencék voltak. A lelőhelyet III. Béla pénzei keltezték.226 *

5. Kiskunfélegyháza-Izsáki út, Dobos tanya (M5 autópálya 120. lh.): 1997-ben Balogh Csilla, Gallina Zsolt és V. Székely György összesen 57 Árpád-kori objektumot, köztük 5 házat, két külső ke221 V. SZÉKELY 1997,81.

222 Az alábbi felsorolásban csak azok a lelőhelyek szerepelnek, ahol régészeti feltárás volt. Így a lelőhelykataszter a teljesség igénye nélkül készült, nem szerepelnek benne terepbejárási adatok. Terepbejárásokra a templomos helyek esetében utalunk. E helyütt szeretnénk megköszönni a KJM azon volt és jelenlegi régészeinek a segítségét, akik betekintést engedtek ásatási dokumentációjukba. Külön köszönettel tartozunk Hajdrik Gabriellának, aki segítségünkre volt a dokumentációk megtekintésében. A térképet Pánya István készítette, munkáját ez úton is köszönjük.

223 KKM Rég. Ad. 96.13.1-3; KKM Rég. Ad. 96.14.1-3.; KULCSÁR 1990, 6-12.; WICKER - KUSTÁR - HORVÁTH 2001, 70-71.

224 TÓTH 1997, 91.; WICKER - KUSTÁR - HORVÁTH 2001, 78. Az objektumok leírásában a feltáró két házat említ meg, amelyek közül az egyikben egy kemenceomladékot, a másikban, egy félkör alakban a ház falából kiugró kemencét tártak fel (KJM RégAd 95.714.9). Valószínűleg mindkét épület lakóház volt.

225 KKM Rég. Ad. 98.13.1; V. SZÉKELY 1997, 81-85; WICKER - KUSTÁR - HORVÁTH 2001, 79.

226 KKM Rég. Ad. 97.2.1; KKM Rég. Ad. 2000.9.1. SOMOGYVÁRI

1997.; Uő. 2001; WICKER - KUSTÁR- HORVÁTH 2001,81.

323