Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Nagy Balázs–Horváth Erzsébet–Bradák Balázs–Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia: A Tétel-halom kialakulása, szerkezete, domborzata
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 bolygatatlanság következménye lehet, hanem a kiemelkedés árnyokoló hatására is kialakulhatott. A Gödöllői- dombságban végzett megfigyeléseink alapján ugyanis nyilvánvaló, hogy a szélárnyékos helyeken, kiemelkedések mögött, illetve a szélvédett völgyoldalakon (jellegzetesen a K-i, DK-i kitettségű oldalakon) nagyobb esély van az eolikus eredetű poranyag felhalmozódására, illetve megmaradására. Az eolikus üledékeknek a magasabb térszíneken való egykori nagyobb mennyiségű jelenlétére utalnak a halom tetején is előforduló konkréciók, amelyek a löszökben jellegzetes löszbabákhoz hasonlítanak, és nagyban eltérnek az állóvízi mészkiválásoktól, amelyek még korábban, a folyóvízi (hordalékkúp) környezetben képződtek (és mélyebben találhatók). A hordalékkúp hátterű, eróziós maradványhegy eredet nyomai a) a réti mészkő lencsés, pados kibukkanásai, b) a helyről-helyre változó rétegződés, c) a többször is erősen megváltozó vízháztartású üledékképződési környezetet jelző vörösagyagok térben erősen szórt megjelenése, d) a deráziós völgykezdeményekhez nem igazodó, azok alatt elhelyezkedő, mára már betemetődött medermaradványok jelenléte. A d) pontban említett eltemetett medermaradványok a halom K-i, meredek szegélye menti feltárásban rajzolódnak ki. Az itt megtalált 7-8 m széles, kb. 2 m mély, betemetődött meder a felszínen egyáltalán nem látszik, a légifotókon sincs nyoma, futásiránya csak fúrásokkal volt kimutatható (11-12. kép). E természetes forma (a meder, illetve bemosódott, valamint a szél által beszállított kitöltése) mellett kialakult széles deráziós völgy - mely a meredek keleties halomszegély tágas lealacsonyodásaként jelenik meg a jelenleg ott levő birkahodály szomszédságában - nincs közvetlen kapcsolatban a régi mederrel, a paleomeder ősibb a deráziós völgykezdeménynél, még a hordalékkúp épülési fázisából származik. Bár a halom platójának szegélyén gyakoriak a széles deráziós mélyedések és szuffóziós horpadások, a tetőszinten is végigfut egy nagyméretű, természetes eredetű negatív forma. (13. kép) A keleties halomszegély mentén végighúzódó hosszú mélyedés („völgy”) a legidősebb deráziós folyamatok maradványa, valószínűleg már a löszborítás kialakulásának kezdetekor elindult a fejlődése. A meredek keleti lejtő felől hátravágódott deráziós mélyedések, katlanok nem tudták átvágni a peremét. E hosszanti, a legmagasabb halomrészbe belesimuló, ám D felé szélesen kinyíló mélyedésben készített keresztszelvényünk legmélyebb részén, a deráziós völgytalpon kétméternyi homokos-löszös üledék alatt legalább egy méter vastag vörösagyag-felhalmozódás található. Az É-i halomtető árokrendszerének kialakulási modellje (2. ábra) Bolygatatlan, természetes állapot A hordalékkúp eredetű, tavi mészkő- és vörösagyagrétegeket is tartalmazó maradványhegy felszíne, a felszíni, felszínközeli löszborítással (benne változatos mértékben összecementált mészkonkréciókkal és homok-felhalmozódással. A nagy körárok létrejötte Mintegy 20 méter széles és kb. 320 cm mélyen kiásott ősi árok, melynek alja az állóvízi eredetű mészkőpa- dig tart. E fölött a hordalékkúp vörösagyag-betele- püléses homokja, fölötte szárazon igen ellenálló, jó állékonyságú, magas mésztartalmú, mészkonkréciós lösz található, a felszín közelében pedig meszes homokfelhalmozódás. Az árok kialakításakor nagy mennyiségű mészkonkréciót, nagy meszes tömböt kellett eltávolítani az építőknek. Az árok aljáról származó réti (tavi) mészkövet a sánc anyagához is felhasználhatták (ez a mészkőtípus az Alföldön széles körben használt ház- és templom-építőanyag volt). E nagy körárok valójában második védelmi vonalként övezte a körbezárt halomterületet. Az első a domb síkvidéki környezete volt árvízi, dunai eredetű túlfolyási medreivel, melyek áradáskor és még utáni hónapokig is vízzel telve szinte megközelíthetetlen „vízivárrá” tették a halmot. Az időnként átfolyó, majd pangó vizek azonban nem voltak jelen egész évben, így a halom területén folyamatosan működő védelmi vonal kialakítására is szükség volt. Az eredeti körárok részleges feltöltődése Az árok kevert, löszös-homokos üledékkel töltődik, a feltöltésen kialakult (ma eltemetett talajként azonosítható) talajosodott rétegből vett faszénminták radiokarbon kora 4155±125 BP.11 A feltöltődés során a sánc felépítéséhez is használt mészkőtömbök kerülnek vissza az árokba. 11 FRECHEN 2008. 26
