Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Nagy Balázs–Horváth Erzsébet–Bradák Balázs–Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia: A Tétel-halom kialakulása, szerkezete, domborzata
NAGY-HORVÁTH-BRADÁK-RUSZKICZAY-RÜDIGER: A TÉTEL-HALOM KIALAKULÁSA, SZERKEZETE, DOMBORZATA 2. ábra Az árok újjáéledése Az ősi, ám részlegesen feltöltött árokban egy új, ám kisebb (sekélyebb és keskenyebb) árkot alakítanak ki. Ez az árok az eredeti árok feltöltődésébe mélyül, részben kihordva annak talajosodott tetőszintjét és a belső, kevert feltöltést. Az árokkitöltés talajosodott felszínének maradványaira települt törmelék faszénmaradványaiból határozott 14C kor 3070±140 BP.12 Mivel ez az árok már nem érte el a mészkőpadot, ebből ellenálló kőzetű, friss sáncmagasításra sem volt lehetőség. A mai állapot A szakaszos feltöltődés eredményeként az árok homo- kos-löszös üledékkel, mészkonkréciókkal, mészkőtörmelékkel töltődik, a felszín vízszintesre planírozódott, mezőgazdasági terület. Összefoglalás A Tétel-halom nem véletlenül keltette fel a régészek érdeklődését. Az egykor vízjárta térszínből kiemelkedő 12 FRECHEN 2008. markáns dombja a kétlépcsős (ártér + ármentes terep) alföldi tájnak történelmi és földtörténeti szempontból is fontos helyszíne. Az ősföldrajzi fejlődését elemző vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a mai halom kialakulása során tulajdonképpen domborzatfordulat történt. Az eredeti hordalékkúp felszín pangóvizes, nedves, de időnként ki is száradó mélyedése volt e helyszín: ezzel magyarázhatjuk üledékösszetételét, mészfelhalmozódásainak jelentős részét, vörösagyag-előfordulásait, s mindezek lencsés szerkezetét, az átmenő, egységes rétegek hiányát. A hordalékkúp épülés korában az itt akkumulálódott, a területén létrejött ellenálló kőzetek felelősek az eróziós fázisban, a folyóvízi erózióval szemben tanúsított ellenállásért, vagyis a halom, mint szigetszerű, körbeerodált alakzat létrejöttéért. A terep szelektív átalakítása során az ezen a területen is átáramló vizek nem tudták elhordani a réti mészkőben bővelkedő domb anyagát. E különleges kialakulás és szerkezet több, régészeti szempontból érdekes kérdésre is választ ad. A Tétel-halom tetején és szélein helyenként nagy mennyiségben előbukkanó, építőkőként használható mészkövek igen változatos típusait és szigetszerűen változó mennyiségét is a halom anyagának felhalmozódása és a pozitív formává, dombbá válás mechanizmusa magyarázza. A keményebb, pados előfordulású meszes rétegek alá akár (omlásveszélyes) pinceüregek is mélyíthetők. Az ellenállóbb halomterületek között a löszös üledékekben végbement szuffózió és dombszegélyi deráziós folyamatok kezdték meg a terep alacsonyítását. Völgykezdemények, lankás, a halomperemi környezetüknél mélyebb helyzetű, az alacsonyabb dombalj i térszínre nyíló „horpadások” keletkeztek. A környezetétől alapvetően a szerkezetére, kőzetanyagaira visszavezethetően elkülönülő, és felszínén-peremén lassú lepusztulási, alacsonyodási folyamatokkal átalakuló Tétel-halom e természetes fejlődési sajátosságai mellett az emberi tevékenység néhány következményét is sikerült rekonstruálni. A mezőgazdasági művelés által elplanírozott felszínű (többnyire sík tetejűvé és a természetesnél jobbára lankásabb lejtőjűvé tett) halom területén a régészeti feltárások zónájában, az északias dombrész árokmaradványát elemezve megállapítottuk a mélyedés méreteit, legalább 4000 éves korát, és többszöri, megújított használatára is következtettünk. 27
