Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Lezsák Gabriella: A kunszállási avarok temetkezési szokásai

lezsák gabriella: a kunszállási avarok temetkezési szokásai Lezsák Gabriella A kunszállási avarok temetkezési szokásai* A magyar régészeti néprajz megalapozói - Nyáry Albert, Nagy Géza, Zichy István, Móra Ferenc és László Gyula - révén „életszerűség" lépett a hazai kutatásba: főként néprajzi párhuzamaik tették beszédessé a letűnt korok néma leleteit. A régészeti anyag komplexebb vizsgálatának szükségességét a legintenzívebben László Gyula szorgalmazta, s egész munkásságát meghatározta ez a szemléletmód.

1 Ez a módszer érvényesül H. Tóth Elvira munkáiban is: a régészet szakszerű tárgyközpontúsága vizuális látásmóddal társul. Ezért tudott olyan jelenségeket megfigyelni és értelmezni, melyek kuriózumnak számítottak az 1970-es években: közéjük tartozott a „halotti ágy" fogalma is a régészetben, amelynek első leírása a hazai avar kori szakirodalomban az ő nevéhez fűződik. E jelenséget a kunszállás-fülöpjakabi avar temető feltárása közben észlelte először, dokumentálta szakszerűen, s vitaindító tanulmány is született belőle.

2 A temető rövid ismertetése A 61 sírból álló kunszállás-fülöpjakabi avar temetőt (Bács-Kiskun megye) H. Tóth Elvira 1967-1979 között tárta fel. A sírmező nem tekinthető teljesnek, mintegy 80%-a volt csupán felszínre hozható, a KunszállásrólJakabszállásra vezető műút építése során az 1930-as évek elején valószínűleg több sír is megsemmisült, vagy az aszfaltút alatt feltáratlan maradt.

3 A lelőhely az egykori Alkotmány Tsz területén, Fülöpjakab község központjától 1,2 km-re nyugatra, a Jakabszállásra vezető műút északi oldalán, egy ÉNY-DK-i irányú homokhalmon, 114 m tengerszint feletti magasságon, mintegy 900 négyzetméternyi területen helyezkedett el. A dombot sírcsoportokat létrehozva népesítették be, amelyek kisebb - nagyobb távolságra feküdtek egymástól. A sírcsoportok az mutatják, hogy a temetőt létesítő népesség előre felosztotta a homokhalmot, és kisebb * A tanulmányt Szentpéteri József (MTA TTI)lektorálta, észrevételeit ezúton is köszönöm. 1 LÁSZLÓ 1996, 33, 63,150-154. 2 H. TÓTH 1981,157-183. 3 H.TÓTH 1992,43. egységenként (családonként) kezdték betelepíteni.

4 A népességet mintegy 70 (?) fős, néhány családos (7?) közösség alkotta, az antropológiai vizsgálatok szerint 2-3 generáció használta a temetőt.

5 A nyitó sírokat (legidősebb horizont) a halom középső tengelyében ásták meg, s ezzel azonos időben folyamatosan temetkeztek az északi, illetve a déli területeken. A dél-keleti rész (öntött övdíszesek) később népesülhetett be.

6 A temetkezések száma csekély, a nem és életkor megoszlása szerint 13 férfi-, 22 női, 19 gyermek- és 6 csecsemőtemetkezés.

7 A temető harmada rablott volt, a nemesfémek (elsősorban arany) megszerzését célzó korabeli fosztogatás módszerét tekintve akkor történhetett, amikor a sírhantok még látszódtak. A sírok tájolása egységesen ÉNY-DK-i, a leletanyag azonban változatos képet mutat: a sírmező központi tengelyében ún. préselt lemezesek, tőlük északra lemezből kivágott övdíszesek, míg a temető DK-i részén bronzból öntött griffes-indás övdíszesek és családtagjaik nyugodtak. A préselt lemezes csoport 24. és 32. sírjából előkerült leletanyag (préselt aranylemezből készített „oroszlángriffes" övgarnitúra, téglalap alakú aranylemezből préselt varkocsszorító, arany lengőcsüngős fülbevaló, aranyozott ezüstlemezből préselt fonatos övgarnitúra, ezüstből préselt korongos fegyveröv, szablya) és az öntött övdíszes társaság 52. sírja (aranyozott, öntött bronz liliomos övdíszek) alapján a temetőt a 7. század utolsó harmadától a 8. század közepéig használhatták. Temetkezési szokások Kunszállás-Fülöpjakabon a mintegy nyolcvanéves időszak temetkezési rítusa több szempontból is egységes: a csoportokat összefűzi a sírok azonos tájolása, a csontvázak helyzete, az ételmellékletként szolgáló húsétel és állatáldozat, a tojás feltűnése a medence körül, a koporsó, illetve halotti ágy, halotti kerevet használata, a munkaeszközök (kés, orsó, tűtartó) bal oldali viselése. 4 VARGA 1974,181. 5 VARGA 1974,181-186. 6 Ezt a 36. és 28. sírok szuperpozíciós helyzete is jelezte. 7 Egy melléklet nélküli, a sírrablók által kirabolt és feldúlt temetkezésben nyugvó neme meghatározhatatlan volt. 145