Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Lezsák Gabriella: A kunszállási avarok temetkezési szokásai

archaeolog ia cumanica 2 Edényeket viszont csupán az öntött övdíszes csoport sírjai tartalmaztak. Ez azt jelenti, hogy amíg a préselt lemezesek csupán ételáldozattal indították túlvilági útjukra hozzátartozóikat, addig az öntött övdíszesekre az italmelléklet is jellemző volt. A temetőben tucatnyi azoknak a megfigyeléseknek a száma, amelyek az avar hitvilág megnyilvánulásai közé tartoznak. Ilyenek többek között a fémeszközök jelenléte gyermeksírban, a nyakban hordott csontamulett, a szintén nyakban viselt aranyozott bronzkapszula vagy az egy-két szem gyöngy. Jelen dolgozat most nem ezekkel az általánosságban előforduló jelenségekkel foglalkozik,

8 hanem a temetési szertartás során alkalmazott rítus egyes elemeit (tájolás), különleges fakonstrukcióit (halotti ágy, halotti kerevet), rituális mozzanatait (szándékosan eltört íj, anya-gyermek kettős sír esetén edény a fejnél, szétkapcsolt ingnyak) és az állatáldozat nyomait vizsgálja. Nem öleli fel a rítus összes elemét, csupán az érdekesebb esetekre kívánja irányítani a figyelmet. Tájolás A kunszállási temető sírjainak tájolása egységesen ÉNy-DK-i: a halottak arccal DK-i irányba néztek. Ezt a tájolási módot általában az É-D-i keltezés egyik változatának, különleges fajtájának tartják.

9 Megfejtésére több kísérlet történt, hiszen a keltezés fontos adatokat őriz a másvilágképzetekről,

1

0 s etnikumjelző szerepe miatt utalhat a népesség eredeti lakóhelyére is.

11 László Gyula szerint az ÉNy-DK-i tájolási mód mitológiája a burját népcsoport kapcsán érthető meg, akik úgy vélik, hogy az ég istenei két irányban tanyáznak: a fehérek (jók) dél-keleten, míg a feketék (gonoszak) észak-nyugaton.

1

2 László Gyula arra is utal, hogy a sírok tájolásában az észak-dél irányhoz való közeledés Belső-Ázsia felé mutat. Tomka Péter hívta fel arra a figyelmet, hogy ez a tájolási mód nem csupán a török(pl. bolgár, kirgiz) és a mongol, hanem az ún. finnugor népeknél is megtalálható.

1

3 Tomka Péter az ÉNY-DK-i irányba tájolt avar sírok 8 E témában: VIDA 2002, 179-209 9 KOVRIG 1963, 97-100; TOMKA 1975,66-67. 10 LÁSZLÓ 1996, 33. 11 LÁSZLÓ 1944, 79; TOMKA 1975,65-68. 12 LÁSZLÓ 1944, 79. Kovrig Ilona is úgy véli, hogy ez a tájolási mód összefügg a török és mongol népek azon képzetével, hogy az észak a sötétség szimbóluma, és a halottak birodalma is ott található. (KOVRIG 1963, 98. Vö.: TOMKA 1975, 63-69.) 13 TOMKA 1975, 66-67. kapcsán érdekes észrevételt tett: a földrajzi tényezők szerepére hívta fel a figyelmet, szerinte ezeket a temetőket általában olyan halmokon alakították ki, amelyek alakja az uralkodó szélirány miatt szintén ÉNY-DK-i.

14 Ebből kiindulva arra a megállapításra jutott, hogy az avarok - a föld mágneses terével összefüggésben - az uralkodó szélirányt is figyelembe vehették a temetkezésnél.

1

5 A szélirány szerepét a tájolásnál B. Szatmári Sarolta is elképzelhetőnek tartja.

1

6 A kunszállási temetőt is egy ilyen, ÉNY-DK-i irányú homokdombon létesítették, s ez a szokás nem csupán a Duna-Tisza közén,

1

7 hanem a Kárpát-medence egész területén általánosnak tűnik.

1

8 Tomka Péter felvetését néprajzi adatok is alátámasztják: a rendszerint ÉNY-i irányból érkező erős szél és az a mitológiai képzet, amely pl. a burjátoknál a mai napig létezik, hogy a gonosz szellemek lakhelye ÉNY-on van, egykor összefügghetett egymással. Erre a Kalevala is utal, amelyben az „Északi anya, fiai, a szelek, s a kilenc rossz fajzat, a betegségek szülője."

1

9 Különleges fakonstrukciók a temetkezésekben Halotti ágy, halotti kerevet Az avarok túlnyomó részt koporsóban temették el hozzátartozóikat,

2

0 ám azoknak a kutatások szerint különböző típusai voltak.

2

1 A nagy méretű, lábakkal ellátott fakonstrukcióra, amelyet Kunszállás-Fülöpjakabon is 14 TOMKA 1975,67; Vö.: LÁSZLÓ 1955,9, 159. 15 TOMKA 1975,67. 16 B. SZATMÁRI 1982/83,68. 17 Pl. Solt-Szőlőhegy (HORVÁTH 1990, 160); Csólyospálos (WICKER 1990, 145.); Kiskörös-Vágóhíd, Üllő (LÁSZLÓ 1955, 9, 159); Ürbőpuszta (BÓNA 1957,155.). 18 Pl. Győr (LÁSZLÓ 1955, 68.). László Gyula a magaslaton létesített temetők esetében arra gondolt, hogy olyan földháton terültek el, amelyet egykor mocsár övezett. Ebből szerinte az a következtetés vonható le, hogy az avarok egy jelentős csoportja a másvilágot szigeten, „vízen túl" képzelte el (LÁSZLÓ 1955, 288.). Ennek azonban valószínűleg praktikus okai is voltak, lehetséges, hogy már akkor is a belvizek és a talajvíz elleni védekezésül telepítették a temetőket (és a falvakat is) magaslatokra. Érdekes azonban, hogy recens néprajzi adatok szerint, pl. a kazakok a mai napig ott is igyekeznek magaslatot találni a temetőknek, ahol a talajvíz nem fenyegeti a sírokat. Ha nincs ilyen domb vagy halom a környéken, akkor előfordul, hogy mesterségesen létesítenek (BARTHA 1998.). Ez a jelenség a sztyeppe-övezetben található kurgánok kultuszával is magyarázható. 19 IPOLYI 1854, 216. 20 TOMKA 1979,17-108; BÓNA 1979,12-15; WICKER 1990, 49; KISS 1990,409; GARAM 1995, 165. 21 Vájtkoporsó, különböző formára kialakított lábakkal ellátott ácsolt koporsó, „ládakoporsó" (TOMKA 1979. 17-108; DAIM-LIPPERT 1984, 32-33; FEJÉR 1984-85 401-429; KISS 1990,413-414; WICKER 1990, 50.). 146