Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Pálóczi Horváth András: Szentkirály középkori háztartásai és a régészeti leletanyag feldolgozásának szempontjai
pálóczi horváth andrás: szentkirály középkori háztartásai. ház a kerámia leletek alapján a XVI. század második felére, végére keltezhető, a pénzlelet összhangban van ezzel a keltezéssel. A fentiekben bemutatott anyagokon kívül a falakból és a födémből származó, kisebb-nagyobb mértékben átégett agyagtapasztás töredékeket is összegyűjtöttük, ezek darabszáma esetleges, ezért a jelen kimutatásban nem szerepelnek. A tapasztás daraboknak fontos szerepük van a falazási technika megállapításában. A 4. sz. beltelken feltárt 4. és 4/a házból, valamint a 6. sz. beltelken feltárt 25. és 29. házból származó töredékeket már megvizsgáltuk. A különféle átmérőjű karók, ágak vagy vékonyabb vesszők lenyomatait megőrzött tapasztások egyértelműen tapasztott sövényfalak maradványai. Azok a darabok származnak födémből, amelyekben egymással párhuzamos nádszárak lenyomatai és azokra merőleges ágak vagy vesszők nyomai láthatók. Az agyagtapasztásokban gabonaszárak, gabonamagvak és pelyva negatív lenyomatai is megmaradtak. A tapasztások teljes feldolgozása még bizonyára számos értékes információval fog szolgálni az építési technikára. 1 7 A mind darabszámra (20130), mind százalékosan (93,93%) hatalmas mennyiségű kerámia múzeumi nyilvántartása és tudományos feldolgozása egyaránt problémát okoz. Szerencsére a leletanyag restaurálása az ásatással párhuzamosan és utána megtörtént. Külön programként foglalkoztunk 1996-ban a Szentkirály középkori falu életét bemutató kiállítás kapcsán a 25. ház szemeskályhájának rekonstrukciójával, ekkor az objektum és környéke összes kályhaszem töredékét restaurátori segítséggel újra átnéztük abból a célból, hogy a kályhához tartozó típusokat pontosan meghatározhassuk. Ez a feladat kb. 1500-2000 db kerámia töredék átvizsgálását, összehasonlítását jelentette. Hét kályhaszem típust határozhattunk meg, amelyek biztosan ehhez a kályhához tartoztak: nagyobb méretű pohár alakú kályhaszem; kisebb méretű pohár alakú kályhaszem; tányérka alakú kályhaszem; háromszög szájú, pohár alakú kályhaszem; négykaréjos szájú, pohár alakú kályhaszem; négykaréjos kályhaszem közepén koronggal; hagyma alakú kályhaszem. 1 8 17 PÁLÓCZI HORVÁTH 2001.238.; PÁLÓCZI HORVÁTH 2005a. 105-106. 18 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996. 15, 47., Kat. 7. sz., 234. sz. A restaurátor munkatárs Pintér Erzsébet volt, a kályha rekonstrukciót Sabján Tibor készítette el. SABJÁN 2000. 163-168., 10. kép. A kerámia leletanyagban nagy számban képviseltetik magukat a különböző típusú kályhaszemek, ez a teljes kerámiaanyag 11,8%-át jelenti. A 25. ház kályháját alkotó típusokon kívül előfordultak még vályú alakú kályhaszemek, a kályha felső peremét díszítő pártázatok, áttört gótikus díszű csempék és figurális díszek töredékei is. Szentkirályon csaknem minden lakóház különböző periódusaihoz vörös, oxidált égetésű kályhaszemek töredékei tartoztak. (Kivételt képez az 5. sz. beltelken álló, XVI. századi 6. ház, amelynek környékén négyzetes és háromszög szájú, tál alakú, redukált égetésű szürke kályhaszemek kerültek elő, amelyek valószínűleg az említett épületből származnak.) 1 9 A vörös, oxidált égetésű kerámia egyébként is a kerámiák legjelentősebb csoportja: a 6. sz. beltelken 7235 db (46,3%) sorolható ide. Az apró töredékek esetében nem mindig lehet megállapítani, hogy a töredék edényből vagy kályhaszemből származik, ezért valószínű, hogy a kályhaszemek aránya a fenti számnál valamivel nagyobb lehetett. A kerámiák statisztikai elemzéséhez az égetéstechnika, a szín, a soványítás és az esetleges díszítés alapján vettünk fel kategóriákat úgy, hogy még az apró, jellegtelen töredékek is lehetőleg könnyen besorolhatók legyenek. Kimutatásunkat 15588 db kerámia alapján készítettük el, ez a teljes anyag 77,4%-a (2. táblázat). Kihagytuk a 32. épület kerámianyagát (3665 db), amelyet Aszt Ágnes más szempontok szerint dolgozott fel, 2 0 valamint különféle okok (restaurálás, raktározás) miatt kimaradt még 877 db töredék. A szentkirályi háztartások edénykészletében legnagyobb számban a vörös, vörösesbarna és a fehér, szürkésfehér mázatlan fazekasárut találjuk: használati típusaik szerint különböző méretű fazekak, fedők, csuprok, bögrék, korsók, kancsók, poharak. 2 1 A vörös kerámia után gyakoriság szerint a fehér edények következnek (3683 db, 23,6%), ezek nyersanyaga is fehér, szürkésfehér agyag, valószínűleg más vidékről és műhelyből származnak. Konyhai használatra szánt, viszonylag vékony falú edények, leggyakrabban fazekak és fazék formájú tárolóedények, a használat során elszíneződtek, koromfoltosak, de törésfelületükről 19 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996. 51., Kat. 39-40. sz. 20 Nem technikai jellemzők, hanem használati funkciók szerint: ASZT 2002.88,93., 6. kép. 21 A XV. század első kétharmadának edénytípusairól jó áttekintést ad FELD 1987. 267-270. 219
