Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Pálóczi Horváth András: Szentkirály középkori háztartásai és a régészeti leletanyag feldolgozásának szempontjai
archaeologia cumanica 2 eredeti színük (fehér, szürkésfehér, sárgásfehér) megállapítható. Szintén konyhai edényeket jelent a sárga, sárgásszürke, sárgáspiros, erősen szemcsés homokkal soványított kerámiák csoportja (835 db, 5,4%), ezek külső felülete is gyakran füstös-kormos. A vegyes, szürke konyhai edényeknek elnevezett csoport (1309 db, 8,4%) nem egységes, különböző nyersanyagú, különböző eljárással égetett edénytöredékeket soroltunk ide, amelyek eredeti színét nehéz megállapítani. Különféle árnyalatú szürke színük lehet az égetéssel kapott eredeti szín is, illetve a konyhai használat során vagy földbe kerülésük után nyerték. Jól meghatározható a szürke, redukált égetésű, besimított díszű, fényezett felületű kerámia (594 db, 3,8%), amely elsősorban korsókat jelent, és már a XV. századi objektumokban feltűnik, tehát nem köthető a törökökhöz vagy valamilyen török hatáshoz. A leletanyag alapján kimutatható, hogy még itt az Alföldön is minden háztartásban használták azokat a szürke, redukált égetésű, vastag falú, perembélyeges fazekakat, amelyeket Ausztriából importáltak, ezek bizonyára erős, időtálló konyhai edények voltak (440 db, 2,8%). Szintén minden ház anyagában előforduló asztali edény volt Szentkirályon a sárgás terrakotta színű, finom, jól iszapolt, fényezett kancsó (331 db, 2,1%). A zöld, sárga vagy barna mázas asztali edényeknek (bögrék, kiskorsók) csak apró töredékeik maradtak meg, de mennyiségük alapján feltehető, hogy a XV. század második felétől elterjedt volt a használatuk (724 db, 4,6%). A vörös földfestékkel díszített, festett kerámia viszonylag ritka, szintén elsősorban töredékek képviselik. A vizsgált háztartás anyagából, egy XV. századi gödörből (153. gödör) előkerült egy sárga agyagból korongolt bögre, oldalán csepp alakú sávos festett díszítéssel. 2 2 Az ilyen, főként csak töredékeikből ismert típusokról elmondható, hogy meglétükről vajmi keveset tudnánk, ha selejteztük volna a leletanyagot. Tekintettel arra, hogy a középkori falu területén több helyen is tártunk fel késő bronzkori és szarmata objektumokat, természetes, hogy ezeknek a korszakoknak a kerámiái szórványosan gyakran előfordulnak a 6. sz. beltelken is (127 db, 0,8%), ezen kívül néhány népvándorlás kori töredékkel is számolhatunk. A templomtól néhány száz méterre félkörívben, lazán Árpád-kori telepjelenségek észlelhetők, de a tárgyalt területen Árpád-kori objektumot nem találtunk. A fentiekben ismertetett módszer szerint szándékozunk átfogó statisztikai elemzést végezni a településen feltárt többi háztartásról is. Ez természetesen nem helyettesítheti a részletes anyagközlést, azonban jó áttekintést adhat a középkori falu anyagi kultúrájáról. A tárgyi anyag rajzolása az 1971-1974. és 1978-1979. évi ásatási leletekről nagyrészt megtörtént, fotózásra főként az ép és kiegészített tárgyak és a kiállításokon elhelyezett leletek kerültek. Terveink szerint az 1-3. sz. és a 4. sz. beltelek régészeti leleteinek teljes közlésére kerülhet sor elsőként. 22 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996. 57., Kat. 102. sz. Anyag fajták 1988 1989 1990 Összesen % 1. Kerámia 3396 7001 9733 20130 93,93 2. Vaseszközök 187 288 209 684 3,19 3. Réz- és bronztárgyak 19 2 10 31 0,14 4. Ezüst ékszerek 1 1 0,005 5. Gyöngy (agyag, üveg, fa vagy csont) 215 300 1 516 2,40 6. Textilmaradványok, párta 7 7 0,03 7. Üveg 1 9 8 18 0,08 8. Csonteszközök, kagyló 2 4 14 20 0,09 9. Kőeszközök 4 9 13 0,06 10. Famaradványok 3 3 0,01 11. Pénz 2 2 0,009 12. Egyéb anyagok 2 1 1 4 0,018 Összesen (db) 3833 7611 9985 21429 99,962 A 6. sz. beltelek (háztartás) régészeti leleteinek megoszlása anyagok szerint. 220
