Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Pálóczi Horváth András: Szentkirály középkori háztartásai és a régészeti leletanyag feldolgozásának szempontjai

archaeologia cumanica 2 daság története c. új állandó kiállítás tárgyait. A nyilvántartási munkák megkönnyítése érdekében a leltározatlan leletanyagról ásatási évek szerint cso­magjegyzéket vettünk fel, a csomagok tartalmának leírásával, ami a gyarapodási napló szerepét tölti be. Az ásatás 1988-1990. évi feltárási egységének, a 6. sz. belteleknek a leleteiről az eddigieknél is részletesebb felvétel történt, a tárgyak anyagának, típusainak és da­rabszámának pontos megnevezésével. A 6. sz. beltelek a XV. század elejétől a XVII. század elejéig volt lakott, területén a 22., 25-32. épületet és a hozzájuk tartozó egyéb objektumokat tártunk fel, a leletanyag viszony­lag gazdag. 1988-ban és 1989-ben fejeztük be a temető feltárását (359-408. sír). A statisztikai nyilvántartásba vett régészeti tárgyak száma: 21429 db. 1988-ban 3833 db, 1989-ben 7611 db és 1990-ben 9985 db régészeti tárgy került napvilágra. Kimutatásunk alapján lehe­tett becsülni az ásatáson 1969-től feltárt összes lelet mennyiségét. A tárgyak anyagféleségek szerinti megoszlását táb­lázatban tüntettük fel (1. táblázat). A tárgyak döntő többségét kerámiák teszik ki (20130 db), ezek részlete­sebb elemzésére még visszatérünk. A kerámia után a tárgyi anyag legnagyobb csoport­ját a vasból készült eszközök képezik (3,19%), legna­gyobbrészt a helyi falusi kovácsmesterek készítményei: ollók, árak, horgok, kampók, szögek, karikák, láncok, fúrók, vésők, nyársak, rostélyok; ládára, koporsóra, ajtóra készült vasalások, pántok, zárak, lakatok, sze­kérvasalások. Jobb minőségűek a szerszámok és me­zőgazdasági eszközök, ezek viszonylag ritkán kerültek földbe és feltehetően drágák voltak, mint az ásatáson feltárt néhány szekerce, balta, ekevas, ásó, ásópapucs, kapa, sarló, kasza, vasvilla. Lovak és lovasok felszere­léséhez tartoztak az előkerült zabiák, kengyelek, he­vedercsatok, sarkantyúk, patkók. Tudunk arról, hogy a jó minőségű kések ausztriai importcikkek voltak a XVI. században. A kések a háztartások eszközkészle­tének leggyakoribb tárgyai, fa vagy csont nyélborítás­sal, bronzpánt rögzítéssel készültek. 14 Kevés a rézből vagy bronzból készült tárgy. Rézedé­nyekről tanúskodnak a megmaradt rézlemez töredé­kek. Egyszerű bronzékszerek a településen is kerültek elő: ruhakapocs, huzaltöredék, felvarrható veret, csat, 14 PÁLÓCZI H0RVÄTH 1996. 21-22. gomb. Az ezüsttárgyakat ezen az ásatási területen mindössze egy fülesgomb képviseli. Az ékszerek és ruhadíszek csoportjában kiemelke­dő mennyiségben kerültek elő különböző anyagból (agyagból, üvegből, fából, csontból) készült gyöngyök (516 db, 2,4%). Ezek nagyrészt sírmellékletek, mint a pártákat díszítő üveggyöngyök, illetve a rózsafüzérek fából készült gyöngysora. A település objektumaiban is kerültek elő gyöngyök: pl. a 22. ház konyhájának padlóján és a 25. ház szemeskályhájának belsejében. Textilmaradványok főként a sírmellékletek fémtár­gyaihoz rozsdásodva maradtak meg. Az összetett szerkezetű pártákat fémszálakkal átszőtt textilgöm­bökből állították össze (388. sír). Az üvegtárgyak apró töredékei ritkák, de minden ház­tartásban megtalálhatók, feltehetően asztali edények, poharak töredékeiről van szó (18 db, 0,08%). Az állatcsontból házilag faragott eszközök kicsiny, de jellegzetes és változatos csoportot képviselnek (20 db, 0,09%): árak, lyukasztók, bogozok, peckek, botvé­gek, szerszámnyelek és nyélborítások; ló felkar- vagy sípcsontjából készült korcsolyák, gyermekjátékként használt ló ujjcsontok. Csontból esztergált tárgyak (gyöngyök, övveretek, csatok) is előkerültek, ezek va­lószínűleg műhelyekből származnak. 15 A faedények mindennapi használata általános lehetett, ezekből azonban alig maradt meg emlék, mindössze az 1986-ban feltárt 94. gödör kútjának iszaprétege őr­zött meg egy fakanalat. A kő még a késő középkorban is fontos nyersanyag az eszközök készítésében is: a 6. sz. háztartás hagyatéká­ból 13 db (0,06%) kőeszköz került elő, köztük őrlőkő és köszörűkő töredékei, fenőkő, kovakő és réti mészkő töredékek, bizonyára építkezések hulladékaként. Az egyéb anyagok közé 2 db porcelán gombot sorol­tunk, amelyek a temető legkésőbbi, XVII-XVIII. szá­zadi rétegéből kerültek elő (378. sír), valamint 2 db salakrögöt, valószínűleg üvegsalakot. Közvetlenül a szántott réteg alatti omladékos réteget keltezi egy XVII. századi magyarországi dénár réz hamisítványa. A 29. ház konyhájának omladékrétegé­ben XVI. századi lengyel pénzt találtunk, I. Zsigmond (1506-1548) 1534-ben vert danzigi garasát. 1 6 A 29. 15 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996. 22. 16 A pénzek meghatározását V. Székely György végezte el, segítségét ez úton is köszönöm. Az utóbbi jelzete: GUM 561. 218

Next

/
Oldalképek
Tartalom