Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Pálóczi Horváth András: Szentkirály középkori háztartásai és a régészeti leletanyag feldolgozásának szempontjai
archaeologia cumanica 2 daság története c. új állandó kiállítás tárgyait. A nyilvántartási munkák megkönnyítése érdekében a leltározatlan leletanyagról ásatási évek szerint csomagjegyzéket vettünk fel, a csomagok tartalmának leírásával, ami a gyarapodási napló szerepét tölti be. Az ásatás 1988-1990. évi feltárási egységének, a 6. sz. belteleknek a leleteiről az eddigieknél is részletesebb felvétel történt, a tárgyak anyagának, típusainak és darabszámának pontos megnevezésével. A 6. sz. beltelek a XV. század elejétől a XVII. század elejéig volt lakott, területén a 22., 25-32. épületet és a hozzájuk tartozó egyéb objektumokat tártunk fel, a leletanyag viszonylag gazdag. 1988-ban és 1989-ben fejeztük be a temető feltárását (359-408. sír). A statisztikai nyilvántartásba vett régészeti tárgyak száma: 21429 db. 1988-ban 3833 db, 1989-ben 7611 db és 1990-ben 9985 db régészeti tárgy került napvilágra. Kimutatásunk alapján lehetett becsülni az ásatáson 1969-től feltárt összes lelet mennyiségét. A tárgyak anyagféleségek szerinti megoszlását táblázatban tüntettük fel (1. táblázat). A tárgyak döntő többségét kerámiák teszik ki (20130 db), ezek részletesebb elemzésére még visszatérünk. A kerámia után a tárgyi anyag legnagyobb csoportját a vasból készült eszközök képezik (3,19%), legnagyobbrészt a helyi falusi kovácsmesterek készítményei: ollók, árak, horgok, kampók, szögek, karikák, láncok, fúrók, vésők, nyársak, rostélyok; ládára, koporsóra, ajtóra készült vasalások, pántok, zárak, lakatok, szekérvasalások. Jobb minőségűek a szerszámok és mezőgazdasági eszközök, ezek viszonylag ritkán kerültek földbe és feltehetően drágák voltak, mint az ásatáson feltárt néhány szekerce, balta, ekevas, ásó, ásópapucs, kapa, sarló, kasza, vasvilla. Lovak és lovasok felszereléséhez tartoztak az előkerült zabiák, kengyelek, hevedercsatok, sarkantyúk, patkók. Tudunk arról, hogy a jó minőségű kések ausztriai importcikkek voltak a XVI. században. A kések a háztartások eszközkészletének leggyakoribb tárgyai, fa vagy csont nyélborítással, bronzpánt rögzítéssel készültek. 14 Kevés a rézből vagy bronzból készült tárgy. Rézedényekről tanúskodnak a megmaradt rézlemez töredékek. Egyszerű bronzékszerek a településen is kerültek elő: ruhakapocs, huzaltöredék, felvarrható veret, csat, 14 PÁLÓCZI H0RVÄTH 1996. 21-22. gomb. Az ezüsttárgyakat ezen az ásatási területen mindössze egy fülesgomb képviseli. Az ékszerek és ruhadíszek csoportjában kiemelkedő mennyiségben kerültek elő különböző anyagból (agyagból, üvegből, fából, csontból) készült gyöngyök (516 db, 2,4%). Ezek nagyrészt sírmellékletek, mint a pártákat díszítő üveggyöngyök, illetve a rózsafüzérek fából készült gyöngysora. A település objektumaiban is kerültek elő gyöngyök: pl. a 22. ház konyhájának padlóján és a 25. ház szemeskályhájának belsejében. Textilmaradványok főként a sírmellékletek fémtárgyaihoz rozsdásodva maradtak meg. Az összetett szerkezetű pártákat fémszálakkal átszőtt textilgömbökből állították össze (388. sír). Az üvegtárgyak apró töredékei ritkák, de minden háztartásban megtalálhatók, feltehetően asztali edények, poharak töredékeiről van szó (18 db, 0,08%). Az állatcsontból házilag faragott eszközök kicsiny, de jellegzetes és változatos csoportot képviselnek (20 db, 0,09%): árak, lyukasztók, bogozok, peckek, botvégek, szerszámnyelek és nyélborítások; ló felkar- vagy sípcsontjából készült korcsolyák, gyermekjátékként használt ló ujjcsontok. Csontból esztergált tárgyak (gyöngyök, övveretek, csatok) is előkerültek, ezek valószínűleg műhelyekből származnak. 15 A faedények mindennapi használata általános lehetett, ezekből azonban alig maradt meg emlék, mindössze az 1986-ban feltárt 94. gödör kútjának iszaprétege őrzött meg egy fakanalat. A kő még a késő középkorban is fontos nyersanyag az eszközök készítésében is: a 6. sz. háztartás hagyatékából 13 db (0,06%) kőeszköz került elő, köztük őrlőkő és köszörűkő töredékei, fenőkő, kovakő és réti mészkő töredékek, bizonyára építkezések hulladékaként. Az egyéb anyagok közé 2 db porcelán gombot soroltunk, amelyek a temető legkésőbbi, XVII-XVIII. századi rétegéből kerültek elő (378. sír), valamint 2 db salakrögöt, valószínűleg üvegsalakot. Közvetlenül a szántott réteg alatti omladékos réteget keltezi egy XVII. századi magyarországi dénár réz hamisítványa. A 29. ház konyhájának omladékrétegében XVI. századi lengyel pénzt találtunk, I. Zsigmond (1506-1548) 1534-ben vert danzigi garasát. 1 6 A 29. 15 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996. 22. 16 A pénzek meghatározását V. Székely György végezte el, segítségét ez úton is köszönöm. Az utóbbi jelzete: GUM 561. 218
