Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Horváth M. Attila: Honfoglalás kori női sír Nyárlőrincről

ARCHAEOLOG IA CUMANICA 2 északkeleti irányban szelte át, nemrégiben megváltoz­tatták. Ma, mint azt a térképek is jelzik, merőlegesen tart a főútvonal felé, majd mielőtt elérné, azzal pár­huzamosan fut a régi bejáró irányába. A gyümölcsös délkeleti sarkában lévő Olajostanya a kerítésen belülre került, a tagosítások nyomán. A keleti oldal kerítése mellett létesített új földút mellett fekszik Németh Já­nos tanyája. Ettől északra, a gyümölcsös északkeleti sarkánál pedig egy mára már lakatlan tanya található. Ez utóbbi tanyához közelebb, a gyümölcsös keleti ol­dalának kerítése mellett futó kijelölt művelési útra és a kijelölt fasorokra merőlegesen a 44-es úttól számított harmadik és a negyedik táblát elválasztó művelési út mentén" ásták meg a körülbelül 80 cm mély és 50 cm széles öntöző főcsatornát, amelybe műanyag csöveket fektettek. A sír a kerítéstől 25 méterre, a negyedik ön­töző oszlopsor csatlakozási árkában került elő (3-4. kép.). A fővezeték lefektetése mellett, a sorok között elvezetett leágazásokat egymástól négy-öt méter tá­volságban 50-50 centiméter magasságú faoszlopokra erősítették. Ezek mentén géppel gödröket ástak a fa­csemetéknek, majd a megtrágyázás után visszatemet­ték. A gödörásás, az ezt követő tárcsás egyengetés és a homokmegkötő rozs elvetése közben újabb leletek, emberi vagy állati csontok nem kerültek elő. Az árok környékére kitermelt föld átrostálásával a már meglevő hat lószerszámverethez, további tizenkét ép és egy, a gép által megrongált példány került elő. Ezen felül még találtak egy, az előbbiekhez hasonló, de gazdagabban díszített és két valamivel nagyobb méretű, teljesen eltérő díszítésű korongos lószerszám veretet. A találó beszolgáltatott még egy gombos fejű, hosszú szárú, végén alátét karikával ellátott nittszeget és egy kisméretű kerek veretet, amelyhez hasonló a további rostálásokból is került elő. Megtalálták még a lókoponya és állkapocs számos szilánkolt darabját, valamint az egyik hosszúcsontot és az egyik kengyel töredékeit. Az árok kitisztítása után 75-80 cm mélységben a sző­lőgyökerekkel átjárt földben eredetinek látszó helyén figyelték meg egy lóláb végének a csontjait. Ekkor az árok északi oldalán 1x2 méteres rábontást mélyítettek 15 A harmadik és a negyedik táblát elválasztó művelési út keleti sza­kasza a mai térképeken már nem szerepel (1. kép 2.), azonban nyoma a Google Earth Map jóval később készült űrfelvételein is kiválóan megfi­gyelhető. (http://www.navimap.org/fr-map-HU-01-3047309.html) le, melynek alján kb. 80 cm mélységben bizonytalan sírfoltot észleltek, amely az árok déli falában is foly­tatódott. A déli oldalon 0,5x3 méteres rábontást nyi­tottak. A rábontások alján, illetve az árok megnyesett falában megfigyelhető volt, hogy kb. 85-90 cm mélységben összefüggő, teljesen homogén fekete talajréteg húzó­dik, amely alatt szürkés, morzsalékos mészköves alta­laj húzódott, amelyre az évek során rakódhatott le a szomszédos területekről a terjeszkedő lepelhomok. A sír alja a fekete humuszba volt beásva (5. kép). A bon­tás folyamán kiderült, hogy az árokásó gép a sír hossz­tengelyében, a váz jobb oldala felett haladt el, és csak az emberi koponya jobb oldalát, valamint a váz lábai felett némileg magasabban fekvő lókoponyát bolygatta meg, a rajta levő kantárveretekkel együtt (6. kép). A sír (5-6. kép) Tájolása: Ny-K-i. (ÉNy 83 fok.) Mélysége: -90 cm Vázhossz : 160 cm Gödörhossz: 250 cm Szélesség: 102 cm A sírban egy nyújtott helyzetű, háton fekvő aduit, női csontváz feküdt. Koponyája kissé jobbra billent, bal karja a test mellett, kinyújtott helyzetben, kézfeje lefelé fordítva feküdt. )obb karját könyökben kissé behajlították, kézfeje a medence mellett volt. Koponyáját az árokásó gép megrongálta. A sírban lévő, finomabb mellékletek egy része az árokásó gép súlya alatt megroppant, il­letve már korábban a különböző állatjárások miatt, eredeti he­lyéről elmozdult. A jobb oldali csecsnyúlvány mellett, kb. az eredeti helyén ke­rült elő a gömbsorcsüngős fülbevaló. Párja a bal oldalon nem került meg. Az ezüst hosszúkás hordó alakú gyöngyök azonban a koponya mindkét oldaláról előkerültek. Álla alatt és a mellka­son, illetve az állatjárásokban a koponyától a szeméremcsontig szétszóródva, többtagú és kerek paszta- és üveggyöngyök, vala­mint sötétkék üveggyöngyök voltak. A szegycsont két oldalán egy-egy nagyobb méretű hordó alakú bronzgyöngy, és egy-egy inkrusztált üveggyöngy került elő. Az érme az állkapocs közelé­ben helyezkedett el, egyik oldalán textillenyomatok voltak meg­figyelhetők. A szegycsont alatt a gerincoszlopon, illetve annak bal oldala felett 2 tömör fejű, öntött bronz fülesgomb feküdt, míg a bal vállon hét kisméretű ezüstözött bronz rozettát leltek az ásatok. A bal alkar belső oldalánál kisméretű vas ár került elő. Az ezüst ruhapántok közül egy a bal alkaron, közvetlenül a kö­104

Next

/
Oldalképek
Tartalom