Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Horváth M. Attila: Honfoglalás kori női sír Nyárlőrincről

HORVÁTH M. ATTILA: HONFOGLALÁS KORI NŐI SIR N YÁ R L Ő R I N C R 0 L nyök alatt, míg egy másikat a jobb alkaron a csukló közelében, másodlagos pozícióban, egy állatjárásban találták meg. A sírból további két ezüst ruhapánt került elő, mindkét lábszárcsonton, közvetlenül a bokák felett. A lábfejen nyugvó lókoponyát az árokásó gép szinte teljesen szét­zúzta, a rajta, illetve a körülötte levő kantárveretekkel együtt. Eredeti helyükön csupán a jobb oldali állkapocs és a nyúzott ló két lábának anatómiai sorrendben lévő csontjai maradtak. A kantár valószínűleg nem lehetett a ló fejére helyezve, mivel a lókoponya pusztulása ellenére az emberi bal lábfejen nyugvó zabla és néhány veret az eredeti helyén maradhatott. Az egyik kengyel és a hevedercsat az emberi lábfejek magasságában szin­tén az eredeti helyén maradt. A másik, töredékes kengyel a sír jobb oldalán lehetett, s a többi „szórványlelettel" együtt került elő. Sírbéli feltételezhető elhelyezkedésük alapján a kengyelek és a hevedercsat bizonyosan egy díszítetlen nyereggel együtt kerül­hetett a sírba. A leletek 27 db ezüstözött bronz kantárveret, 2 db kantár szíjvég, laposszárú kengyelpár, oldalpálcás zabla, hevedercsat. 1 db. gömbsorcsüngős fülbevaló, 2 db ezüst és 1 db bronz, hordó alakú gyöngy, 1 töre­dékes bronzgyöngy, 7 db ezüstözött bronz rozettás veret, 2 db. Millefiori gyöngy, 40 db különböző formájú és színű paszta- és üveggyöngy, kisméretű ólomgyöngy töredéke, 2-2 pár töredékes ezüst ruhaszorító pánt a karokon és a bokákon, vas ár. 1 6 Rozettás lószerszám veretek Egyoldalas öntéssel készült, kör alakú, enyhén domborodó, ezüstözött felületű bronz kantárszíj veret. Közepén félgömbösen kiemelkedő kőutánzat van, melyet bordázott foglalat keretez. Alóla három levéldísz indul a karéjos tagolású perem felé, ame­lyen a levelek csúcsában, illetve közöttük, hat pontbeütéses dísz fogja össze a kettős íveléssel hangsúlyozott szegélyt. 89.1.1.: felületén öntési hibából eredő apró hiányosságok vannak. Hátoldalán három elkalapált fejű nittszeg van. Á.: 2,5 cm, M.: 1,0 cm (7. kép 1.) 89.1.2.: a három nittszeg közül kettőn bronz alátét lemez van. Á.: 2,55 cm, M.: 1,1 cm (7. kép 2.) 89.1.3.: a három nittszeg közül az egyiken bronz alátét lemez van. Á.: 2,6 cm, M.: 1,1 cm (7. kép 3.) 89.1.4.: a három nittszeg közül kettőn bronz alátét lemez van. A har­madik vastag forrasztó cseppben ül. Á.: 2,5 cm, M.: 1,0 cm (7. kép 4.) 89.1.5.: mindhárom nittszegen van bronz alátét lemez. Á.: 2,55 cm, M.: 1,1 cm (7. kép 5.) 16 A leletek a kecskeméti Katona József Múzeum Régészeti Gyűjtemé­nyében, a: 89.1.1-76. számon kerültek nyilvántartásba. 89.1.6.: teljesen ép példány. Á.: 2,55 cm, M.: 1,1 cm (7. kép 6.) 89.1.7.: a három nittszeg közül kettőn bronz alátét lemez van. Egyikük közelében a nittszeg forrasztóanyagából visszamaradt vastagabb borda van. Az előlap peremének egyik pontkörös része kettőzött. Á.: 2,55 cm, M.: 1,1 cm (7. kép 7.) 89.1.8.: központi dísz üregét szinte tejesen kitölti a belefolyt for­rasztóanyag. Á.: 2,5 cm, M.: 1,0 cm (7. kép 8.) 89.1.9.: a három nittszeg közül az egyiken bronz alátét lemez van. Az egyik nittszeg felforrasztásakor valószínűleg túlhevítés következtében a forrasztóanyag a veret hátoldalát oly mértékben elvékonyította, hogy az a korrózió folytán egy helyen, alig észre­vehetően átlyukadt. Á.: 2,5 cm, M.: 1,1 cm (7. kép 9.) 89.1.10.: hátoldalán az egyik nittszegből kiindulva vékony borda fut a perem felé. Á.: 2,6 cm, M.: 1,0 cm (7. kép 10.) 89.1.11.: az egyik nittszeg az átlagosnál hosszabb, elhajlott. Á.: 2,6 cm, M.: 1,2 cm (7. kép 11.) 89.1.12.: peremén kis darabon friss sérülés (reszelés?) nyoma lát­szik. A három nittszeg közül kettőn bronz alátét lemez van. Á.: 2,6 cm, M.: 1,1 cm (7. kép 12.) 89.1.13.: felületén az ezüstözés helyenként megkopott. Az egyik nittszeg forrasztó anyagban ül, mely elfolyva, részben kitölti a központi dísz üregét. Á.: 2,6 cm, M.: 1,1 cm (7. kép 13.) 89.1.14.: peremének több pontbeütéses dísze kettőződött. Felüle­tén öntési hibából eredő kisebb lyukak vehetők észre. Á.: 2,6 cm, M.: 1,1 cm (7. kép 14.) 89.1.15.: a három nittszeg közül kettőn bronz alátét lemez van. Az egyik erősen kihajló, a rajta lévő alátétlemez széle kinyúlik a veret pereme alól. Á.: 2,6 cm, M.: 1,2 cm 15. (7. kép 15.) 89.1.16.: a három nittszeg közül az egyik elkalapált fejű, a másik kettő karmosan befelé hajlik. Egyikük az átlagosnál hosszabb. Á.: 2,6 cm, M.: 1,3 cm (7. kép 16.) 89.1.17.: az előlap díszítése elmosódik. Az egyik nittszeg letörött. A központi dísz üregében bronz olvadék figyelhető meg. Á.: 2,6 cm, M.: 1,1 cm (7. kép 17.) 89.1.18.: a peremen az általános hat helyett tizenkét kerek, bemé­lyített közepű, kör alakú dísz található. A szegély szinte teljesen eltűnik a díszek alatt. A középmező hármas levélmintája elmo­sódott, kettőződött. A mintát feltehetőleg kétszer nyomták a for­mába. Felületén öntési hibából eredő apró hiányosságok vannak. Hátoldalán három nittszeg van, mellettük régebbi, letöröttek csonkjai látszanak. Á.: 2,6 cm, M.: 1,0 cm (7. kép 18.) 89.1.19.: Felületén öntési hibákból eredő apró hiányosságok és kor­róziós sérülések vannak. A három nittszeg közül az egyiken alátét­lemezzel. Egy helyen az öntési hibákból eredően megrepedt. Á.: 2,6 cm, M.: 1,0 cm (7. kép 19.) 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom