Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Horváth M. Attila: Honfoglalás kori női sír Nyárlőrincről

HORVÁTH M. ATTILA: HONFOGLALÁS KORI NŐI SIR N YÁ R L Ő R I N C R 0 L Horváth M. Attila Honfoglalás kori női sír Nyárlőrincről Nagy utat járt be a magyar régészettudomány amióta 1834-ben, a hosszan tartó szárazság után a szél egy mellékletekben gazdag harcos sírját fújta ki a homok alól az akkor még Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó Benepusztán. A leleteket közlő Jankovich Miklós állapította meg, hogy a birtokába került anyag a honfoglalók hagyatékának tekinthető. Műve a kor romantikus szemléletének és patetikus hangvételű sallangjainak ellenére ma is fontos forrás.

1 A XIX. század utolsó harmadában induló nagyszabású folyamszabályzási, valamint az út- és vasútépítési munkálatok során előkerülő leletek jelentősen előremozdították a magyar múzeumügyet. Az 1875-ös nemzetközi régészkongresszus és a millenniumi kiállításokra való előkészületek újabb lökést adtak a kutatásoknak. Erre az időre tehető a szaktudományok különválása, valamint a vidéki múzeumok és régészeti társulatok megalakulása. A Magyar Nemzeti Múzeum kiváló szakemberei mellett kivette részét a kutatásból a vidéki értelmiség is. Közülük is kiemelkedik Kada Elek kecskeméti polgármester tevékenysége, aki fontos szerepet játszott a megye régészeti és múzeumi életében,

2 mert az ő nevéhez fűződik a kecskeméti Városi Múzeum 1897-es megalapítása is. A széleskörű leletgyűjtésben a kecskeméti Református Kollégium, a kalocsai Jezsuita Főgimnázium és a halasi Református Főgimnázium is közreműködött.

3 A Hampel József által közölt leletek egy része például a halasi lyceum gyűjteményéből került ki. 1907-ben megjelent munkájában szép számmal szerepeltek a mai Bács-Kiskun megyéből származó leletek is.

4 A millenniumot és a századfordulót, illetve Hampel 1 JANKOVICH MTTÉ 2,1832-1834, 281-296. 2 KADA A kecskeméti ásatások. ArchÉrt 1896, 40-51., ArchÉrt 1912, 323-329. 3 Kiskunhalason ez idő tájt két nagyobb gyűjtemény is létezett. A Halasi Múzeum az elhunyt gyűjtő, Révész György egyháztanácsos, 3379 darabból álló, és a református lyceum 1760 darabos, érmékből és különböző régiségekből álló gyűjteményeinek egyesítéséből született, 1874ben. WICKER 1989.10-20. 4 HAMPEL UT Bp. 1907, 274 p. Ez a kötet és korábbi honfoglalás korral foglalkozó művei, a bennük előforduló hibák ellenére is nélkülözhetetlenek a mai kutatók számára, mivel az azokban közölt anyagok többsége elpusztult a II. világháború idején összefoglaló művét követően a megyében is új lendületet kapott a honfoglalás kor kutatása. A továbbra is igen aktív Kada mellett folytatta a gyűjtőmunkát Böhm Jenő keceli káplán és Winkler Pál kalocsai kanonok.

5 Kecskemét város 191 l-es földrengést követő újjáépítése során merült fel újra a múzeum és a művésztelep létrehozásának gondolata, azonban Kada 1913-ban bekövetkezett halála és az I. világháború miatt csak a művésztelep jött létre. A kecskeméti múzeum végül is 1923-ban készült el, és 1924-ben nyitotta meg kapuit a két oldalszárnnyal kibővített volt Nyári Kaszinó épületében. Hivatalosan továbbra is a könyvtár és a levéltár fennhatósága alá tartozott, a gyakorlatban azonban az eredetileg jogi végzettségű - a kolozsvári egyetemen Posta Béla irányításával tudatos muzeológiai tanulmányokat is folytató - Szabó Kálmán vezetésével önállóan tevékenykedett. Szabó Kálmán, a patkolómesterből lett hivatalsegéd és restaurátor Czakó Józseffel, valamint az 1926-ban múzeumőrré kinevezett Papp Lászlóval együtt, az ős- és népvándorlás kori lelőhelyeken végzett feltárásaik, város- és kultúrtörténeti kutatásaik mellett, elsősorban az alföldi magyar nép honfoglalás kori, Árpád-kori és középkori életének, emlékeinek kutatásában értek el jelentősebb eredményeket.

6 Habár tevékenységüket mindvégig az 1922-ben megalakult Gyűjtemény Egyetem árnyékában végezték, a kecskeméti múzeum sikerei túlmutattak a törvényhatósági jogú város határain. A múzeum képviseltette magát például az 1930-as londoni nemzetközi népvándorlás kori kiállításon, és Hómann Bálint a Magyar Nemzeti Múzeum akkori vezetője is elismeréssel nyilatkozott munkájukról. Szabó Kálmán egy ízben Dániában tett muzeológiai tanulmányutat, amelynek hatása megmutatkozott a múzeum ránk maradt, töredékeiben is példás nyilvántartási rendszerében.

7 5 WINKLER 1912,321-323. 6 SZABÓ 1938. 7 A dániai tanulmányútra vonatkozó adat Szabó Kálmán visszaemlékezése alapján Horváth Attila szóbeli közlése. Szabó Kálmán tevékenységére és a kecskeméti múzeumra vonatkozó adatok KŐHEGYI M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886-1963) című cikkéből származnak. CUMANIA 2.1974. 427- 456 101