Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Gallina József Zsolt: Avar kori vaskohászati és települési centrum Zamárdiban

GALLINA JÓZSEF ZSOI.T:AVAR KORI VASKOHÁSZATI ÉS TELEPULESI CENTRUM ZAMÁRDIBAN Gallina József Zsolt Avar kori vaskohászati és települési centrum Zamárdiban A Zamárdit elkerülő nyomvonal a község belterületétől és a Balatonendrédre vezető közúttól 300-500 m-re K-re, a 7 sz. főközlekedési útvonaltól közvetlenül D-re húzódott. A nyomvonalat érintő lelőhelyek a Balatonba folyó, É-D-i irányú Kútvölgyi-patak K-i oldalán, a víz közelében, lankásabb partján, és K felé meredekebb, erősen erodálódó, de egyben természetes védelmet is nyújtó, domboldalon helyezkedtek el. A vízfolyás szélesen szétterülő völgyében kedvező településföldrajzi környezet alakult ki az itt megtelepülő emberek számára (1. kép).

1 Összesen 27195 m

2-es területet, valamint közel 2500 m

2 szondát és benne 1421 objektumot tártunk fel a Zamárdi, Zamárdit elkerülő 65101. sz. út nyomvonalán 2005 nyarán és őszén.

2 Összesen 6 korszak maradványait fedeztük fel 4 lelőhelyen (É-D-i irányú sorrendben: 89., 58/a., 58/b., 56. sz. lh.).

3 Balaton-Lasinja, Somogyvár-Vinkovci és urnamezős kultúra időszakába sorolható telepmaradványok, kelta kori falu- és teleprészlet, római kori vicus, valamint kora, közép és késő avar kori vaskohászati centrum és településmaradványok kerültek elő.

4 Az ásatás-sorozat e területen 1 A légi felvételeket Gallina Zsolt, a tárgyfotókat Gyergyádes Tibor, az objektumfotókat Gyergyádes Tibor és Molnár László készítette. 2 A régészeti munkálatokat a beruházó Zamárdi Önkományzat és a Nemzeti Autópálya Rt finanszírozta. A feltárásokat viharos előzmények, hosszú tárgyalás-sorozat, többször elakadó közbeszerzési procedúra, segítő és ártó szándékok előzték meg. Ennek az lett a következménye, hogy magára az ásatásra mindössze 3 hónap maradt. Megfeszített erővel, rekord idő alatt sikerült betartanunk a Nemzeti Autópálya Rt által kitűzött határidőt. 3 A lelőhelyek számozásánál a korábbi régészeti topográfiai számozást használtuk az előzetes terepbejárás és hatástanulmány, valamint a feltárások során. A 4 lelőhely gyakorlatilag összefügg É-D-i irányban, erre a hasonló korszakok is utalnak. A 89. és 58/a lelőhelyet egy gyér objektumszámú és nagy humuszvastagságú terület, az 58/a és 58/b lelőhelyet a Kútvölgyi-dűlőt Ny-K-i irányban kettészelő földesút, az 58/b és 56. lelőhelyet pedig egy mély, közel leletmentes völgy alapján választottuk szét. 4 A részletes adatokat az alábbi, lelőhelyenkénti, bontásban tüntetjük fel: 89. lelőhely: Terület: 7720 m2. Objektumszám: 643. Korszak: BalatonLasinja, Somogyvár-Vinkovci, urnamezös kultúra, kelta, római kori település, avar kori kohótelep (2. kép). 58/a lelőhely: T.: 3340 m2. Obj.: 182. Korszak: urnamezős kultúra, kelta, római kori település, avar kori kohótelep (4. kép). 58/b lelőhely: T.: 7875 m2. Obj.: 122. Korszak: Somogyvár-Vinkovci, urnamezős kultúra, kelta, római kori település, avar kori kohótelep (3. kép). 56. lelőhely: T.: 8260 m2. Obj.: 474. Korszak: Somogyvár-Vinkovci, urnamezős kultúra telepe, kelta kori temető, római kori település, avar kori kohótelep. nem előzmény nélküli, ugyanis a Kútvölgyi-patak K-i magas partján, a Kútvölgyi-dűlőben húzódó földút közvetlen É-i oldalán, az 58/a lelőhely D-i végétől közvetlenül K-re tárt fel Bárdos Edith, gázvezeték fektetés ügyén, római, avar kori és Árpád-kori objektumokat. A vízfolyás túlsó, Ny-i partján Gömöri János tárt fel 1986-87-ben egy jelentékeny nagyságú avar kori kohótelep részletet, ami az alább ismertetendő lelőhely jelentőségét emeli és kiváló párhuzamát nyújtja.

5 A nyomvonal domináns korszakát az avar kor jelenti (89., 58/a, 58/b, 56. lelőhely). Ennek nagy részén (a 89. lelőhely É-i része kivételével) végighúzódik több, a kora és késő avar korra keltezhető kohászati és lakótelep részlet. A nyomvonal-feltárás során sikerült rögzítenünk az avar kori vaskohászat fázisainak döntő többségét, ezért a lelőhelyek ismertetése első részében ezek logikai sorrendjét követjük A felszín közeli gyepvasérc lelőhelyek közvetlenül szomszédos vízfolyás partjain húzódhattak. Erre utalhat Ivancsics Jenő térképe, ahol e területen limonitkonkréciós pannóniai üledéket tüntet fel, mint potenciális gyepvasérc-lelőhelyet.

6 A megkutatott nyomvonalon számos vaskohászati és vasműves objektumot; bizonytalan meghatározású faszénégető boksát, közel 100 ércpörkölő gödröt (5. kép), 19 vagy 20 kohót (ezek közül a legjobb állapotúak a 89. lelőhelyen voltak) (6-9. képek), néhány újraizzító tűzhelyet (7. kép) és kohó együttesét (8. kép), valamint 1 feltételezett kovácsműhelyt (10. kép) dokumentáltunk. Az általunk feltárt lelőhely-részletek területén nagyon intenzíven folyhatott az érc pörkölése. Az eljárás során a vasérc teljesen elveszíti fizikailag megkötött és részben kémiailag megkötött víztartalmát. Ez akadályozza meg, hogy a fejlődő vízgőz szétvesse a kohót, másrészt előkohósítja a vasércet. A pörkölt, előredukált érc kedvezően hat a bucakemencében lezajló redukciós folyamatok intenzitására, ami igen lényeges a kohók aránylag alacsony olvasztási hőmérséklete ese5 GÖMÖRI 2000, 215. 6 GÖMÖRI 2000, 159/a. kép 179