Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján

ROSTA SZABOLCS - LICHTENSTEIN LÁSZLÓ: EGY SZARMATA TELEP A 2-3. SZÁZAD FORDULÓJÁN árkok nagy része karám lehetett. Hasonló helyzet áll fenn az V. felület északi végében is. AII. felületen a 65. árok a rá merőleges, hozzá kapcsoló­dó 57. árokkal és a vele párhuzamos 56. árokkal együtt határolja a 60. épületet ölelő telket. A telep korábbi fá­zisában minden bizonnyal a 65/66. volt a telep kerítőár­ka. A település bővülésével történhet egy tereprendezés, melynek következtében a korábbi árokkal megegyezően ÉNy-i irányban, de másik, szabályosabb nyomvonalon új településkerítő árkot építenek (67/68). Telekkerítő árkok A magasabb részeken fekvő, az épületek mellett lévő üres tereket lehatároló, illetve két látványosan eltérő te­lepszerkezeti egységet elválasztó árkokat soroljuk ide. 55., 56. obj.: É-D irányú, egyenes, egymás mellett futó többszörö­sen megújított árokszakaszok, a II. felület K-i sarkában. Mintegy 30-35 méteres, nem túl hosszú szakaszuk esett az ásatási területre, egyértelműen látszik, hogy all. felületen levő, földbe mélyített épü­letek jelezte területet választja el a III. felület, csak tárolóvermek jellemezte részétől. A telepet DNy-ról lezáró 65., 66. árkokkal kro­nológiailag megegyezik, amit a két árok között merőlegesen hala­dó, e két árkot pontosan összekötő 57. árok bizonyít. Az 56., 65., és 57. árkok által behatárolt, szabályos formát kiadó tér É-i sarkában a 60. épület áll. A telek mintegy ráfekszik a települést kerítő árokra, határaként felhasználva azt. A telek D-i, valószínűleg nagyobbik része az elhordott Tesco épület helyére esett. 243., 244., 247., 248. obj.: Bár nem látszik annyira markánsan két településszerkezeti egység elválása mint az előző esetben, de a III. és V. felületek határán ezektől az árkoktól D-re csak vermek talál­hatóak, míg É-ra csak karámnak meghatározható árkok vannak. 87., 223., 224., 225. obj.: A II. felület legmagasabban fekvő, üres részét kerítik be a 85. épület közelében. Talán egy telket, esetleg egy telken belül levő kisebb karámot jeleznek ezek az árkok. Karámok Karámnak meghatározható árkok, karámok részét ké­pező árokszakaszok a feltárás D-i és É-i végeiben voltak. Ezek mellett és az általuk közrefogott területen egyál­talán nem találtunk más objektumokra utaló nyomot. Ezek az alapvetően legmélyebb területek valószínűleg a nagyállattartás célját szolgálták. Az itteni árkok betöl­téséből gyér leletanyag került elő, néhány kerámiatöre­dék és valamivel nagyobb számú állatcsont. Ismeretlen rendeltetésű árokszakaszok Egy nem teljes terjedelmében feltárt objektum eredeti funkciójának meghatározása nehéz, mindamellett vannak olyan összefüggések, melyek alapján jó eséllyel értelmez­hető egy-egy árok. így próbáltuk a fenti kategóriákat is el­különíteni, de a felületen feltárt árkoknak, árokszakaszok­nak egy része így is meghatározhatatlan rendeltetésű. Gödrök A telepen feltárt objektumok legnagyobb részét a kü­lönböző méretű, alakú gödrök tették ki. Elsöprő több­ségben vannak a III. felületen, ahol 129 objektum közül 124 gödör volt. három alapvető kategóriába soroltuk őket. Szabálytalan gödrök A mai felszíntől számítva is igen sekély, különböző ala­kú és mélységű gödrök. Funkciójuk nagyrészt megha­tározhatatlan, több esetben leletanyag nélkül jelentke­ző, bizonyára természetes képződmények. Tárolóvermek A leletanyag legnagyobb része a vermekből került elő, hiszen miután tárolásra alkalmatlanná váltak, másodla­gosan hulladékgödrökként használták ezek egy részét. A leggyakoribb forma az oldalában kiöblösödő méh­kas alakú verem, melynek két eltérő típusa figyelhető meg. Különbségük részben az aljuk vonalából adódik, az egyik típusra az egyenes alj jellemző, másikra az ívelt alj, mely így szinte kerek metszetet ad a gödröknek. Másrészt a kerek átmetszetűek jóval nagyobb méretűek az egyenes aljúaknái. A harmadik típus, mely szintén gyakori, a függőleges falú hengeres gödör. A negyedik, igen ritka típus az erő­teljesen, egyenletesen szűkülő szájú trapéz átmetszetű gödör, melyek igen nagyméretűek. Tapasztás vagy ki­égetés nyomát csak egy objektumnál tapasztaltuk. A III. felületen a tárolóvermek csoportokban helyez­kednek el. A vermek között szuperpozíciós helyzet feltűnően kevés esetben áll fenn, ellenben gyakran nagyon közel helyezkednek el egymáshoz, kihasasodó oldaluk több esetben szinte összeér. Több objektum csupán 5-10 cm-re van egy másiktól, tehát az új verem megásásakor még látszott a szomszédos gödör, tud­tak helyzetéről. Mindez viszonylag rövid időn belüli használatot mutat. Az egymástól eltérő típusú vermek 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom