Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 Kiskunhalason eltérő használatot jeleznek, kronológiai különbözőség nem figyelhető meg a gödörtípusok között. Ennek ékes bizonyítéka a leletanyag összetartozása alapján egykorú betöltődésű 101, 102, 105, 106, 108, 191, egymás közelében lévő gödrök, melyek között szinte minden, a lelőhelyen található veremtípus képviselteti magát. Cölöplyukak Igen kevés cölöplyuk került elő a feltárt területeken. Legtöbbjük sekély, alig néhány centiméterre mélyedt a talajba, semmilyen összefüggést nem lehetett kimutatni közöttük. Kis számukat minden bizonnyal a leletmentést megelőző gépi humusztalanítással is magyarázhatjuk. Településszerkezet A hasonló korú szarmata telepásatásokkal összehasonlítva egyedi jellegzetességeket fedezhetünk fel a településszerkezettel kapcsolatban. A hat, a település szerkezetét tekintve véletlenszerűen kiragadott felület egyenkénti összehasonlítása jelentős eltéréseket mutat a telep egyes részei között. I. felület 54 objektumot bontottunk ki a felületen, melyből 34 árok, 13 gödör, 3 cölöplyuk, 4 geológiai jelenség volt. Az I. felület az építési terület D-i része. A 13 gödörből 10 szabálytalan beásás, mindössze 3 esetben beszélhetünk tárolóveremnek meghatározható gödörről. A 3 cölöplyuk és a 4 geológiai jelenség a településszerkezettel kapcsolatban jelen esetben érdektelen. Ezen a felületen találhatjuk a legtöbb szuperpozíciós helyzetet, melyet az árkok esetében már felvázolt sajátossághoz köthetünk, leletszegénységük miatt sem állítható, hogy némelyik árok ezen a területen nem más régészeti, történeti korszakokhoz kötődik. A felület Ny-i szélén azonosítható a települést nyugatról kerítő árokrendszer, talán a D-i településkerítő árkot is valamely K-Ny irányú árokköteg alkotja. Az I. felületen 34 árkot és árokszakaszt bontottunk ki, emellett a „szabályos" objektumok közül mindössze 3 gödör és négy cölöplyuk jelentkezett. Az árkok ilyen nagyarányú dominanciája alapján ezen a felületen a telep állattartásra szolgáló részét azonosítjuk, a nagyszámú árkok többségét karámnak, némelyiket esetleg településkerítő ároknak határozhatjuk meg. Telekhatárt jelző ároknak azért nem gondoljuk őket, mert egyrészt semmi más objektum nem utal arra, hogy ezen a részen lakóövezet, ezzel együtt járó épületek lennének. Másrészt egyes jelek, mint a gyér leletanyag, a terepbejárás alapján felvázolható telepszél közelsége, a mélyebb részen való elhelyezkedés is azt valószínűsítik, hogy teljesen eltérő hasznosítás folyt ezen a részen, mint pl. a lakóövezetnek meghatározható, telekhatároló árkokkal mutatkozó II. felületen. II. felület 47 objektum van a felületen. Ebből 27 árokszakasz, 8 gödör, 2 cölöplyuk, 2 földbe mélyített épület, 1 füstölő, 1 kemence és 6 újkori vagy nem egyértelműen a szarmatákhoz köthető jelenség. A II. felület Ny-i szélén megtaláltuk a szarmata telepet kerítő árkot, így nagy bizonyossággal állítjuk, hogy a II. felület a telep Ny-i részletét foglalja magában. Az objektumok típus szerinti megoszlása viszonylag heterogén képet mutat. Tüzetesebb vizsgálat során azonban olyan összefüggések mutatkoznak, melyek nyomán árnyalhatjuk ennek a teleprészletnek a településszerkezeten belül elfoglalt helyét. A sokféle objektum között szuperpozíciós helyzetet alig találunk. A nagyszámú árok közül azonosíthatjuk a telepet kerítő árkokat (65-66 illetve 67-68) és a velük megegyező, ÉNy-DK irányú, a III. felület tárolóvermek jellemezte települési egységet határoló árkokat (55-56). A látszólag értelmezhetetlen árokszakaszok sem vágják egymást, több esetben kapcsolódnak egymáshoz, gyakran üres felületeket határolnak körül. A 60. földbe mélyített épületet szabályosan határoló árkok bizonyosan egy telket jelölnek, melynek D-i fele sajnos a feltárás idejére már elpusztított Tesco épület helyére esett. A felület É-i csücskében levő kerítőárkok talán egy teleknek a kisebb karámjai, talán a korábbiakban már említett esetleges földfelszíni épületet kerítő, vízelvezetésre is használt árkok. AII. felületen egyedül a 85. földbe mélyített épület környékén nem egyértelmű a helyzet, itt néhány objektum között bizonyosan van kronológiai különbség. A II. felületen mutatkozó településrészletet a lakó/gazdasági övezetnek tarjuk, melyhez szervesen illeszkedik a IV. felületen álló 247. épület a füstölőkomplexummal. 90