Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Kovács Loránd Olivér: Római építőanyagok. Téglavetőműhelyek azonosításának lehetősége gyártmányaik alapján. Egy táci (Fejér megye) római kori műhely

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 dő anyagokkal (is) foglalkoztak, nem vagy igen kevés információt szolgáltattak e tárgyakról, és szinte min­den esetben a legkönnyebben használható jellegzetes­ségeket, vagyis a bélyegeket értelmezték, elemezték. 21 Természettudományos vizsgálatokkal nem, és egysze­rű metrikus adatokkal is igen ritkán támasztották alá eredményeiket. Többnyire megelégedtek a bélyeg azo­nosításával és a hordozó meghatározásával. 2 2 Mindez nem elegendő a készítő műhelyek elkülönítésére. Ezért egy teljesen új, önálló tárgyleírási rendszert kellett kialakítani. A most felsorolásra kerülő szempontok mindegyike lehet, hogy nem alkalmas műhelyek ter­mékeinek, készítő kezeknek és technológiáknak az el­különítésére, de mivel korábban hasonló közölt kísér­let nem született, ezért minden látható jegyet számba kell venni és az elkövetkezőkben fog kiderülni, hogy melyek vizsgálata hozhat eredményt. Természetesen az ezek alapján megállapítható „szabvány" adatai nem feltétlenül azonosak minden esetben azokkal, amelye­ket egy műhelytulajdonos, vezető vagy megrendelő meghatározott, de feltehetőleg ezeket a szempontokat vették figyelembe. Az egyes tárgyak színének megha­tározásakor színskála hiányában a hagyományos meg­határozásoknál 2 3 kellett maradni (ez azonban nem te­kinthető nagy hiányosságnak, mivel még ugyanannak az égetési szériának a darabjai is eltérő színnel rendel­keztek annak függvényében, hogy a kemencében hol helyezték el, színskála alkalmazása ezért inkább zavaró, mivel akár egy téglához is 4-5 színkód is tartozhat). Sík, két kiemelkedő oldalperemmel ellátott tetőfedő cserép (tegula) 2 4 Egy tegulának hat jellemző nézete van. Erre épül fel leírása is. A két legeltérőbb az ún. külső és az alsó felületé. Természetesen a külső felület az az oldal, amelyet a tetőzetre felhelyezett tegulából látha­tó maradt, vagyis a természeti hatásoknak leginkább kitett. Ennek megfelelően az alsó felület a leginkább védett, vagyis a tetőcsere­peket tartó szerkezet felé néző oldal. A külső felülethez tartozik a kiemelkedő oldalperemek belső ol­dala és tetejük is. A tárgy leírásánál figyelembe kell venni a felület vízzáróvá tételének folyamatát (ha van), vagyis a felületkezelést, az 21 többek közt: SZILÁGYI 1933, SZILÁGYI 1942, LÖRINCZ 1976, LÖRINCZ 1976A, LÖRINCZ 1978, LÖRINCZ 1980, bár a gyártás kérdé­seivel is foglalkozik Lőrincz B.: LÖRINCZ 1980a, LÖRINCZ 1991/1992 22 Tetőcserép, kúpcserép, falfűtés tégla, falazó tégla, stb... 23 Sárga, szürke, stb... 24 Lásd még: 3. kép oldalperemek belső oldalának és felső éleinek kialakítását, a vég­peremek felső éleinek kialakítását és a felső illesztési kivágás hosz­szát, felületét és oldalát (mivel a hossza metrikus jellemző, ezért önálló helyet kapott a többi hasonló adat között). Szintén ehhez a felülethez tartozik a bélyeg leírása is. Ez eddig a leggyakrabban vizsgált eleme volt a teguláknak és jelen pillanatban messze a leg­több információt hordozza, ezért külön helyet kaptak, ahol a teljes egykori felirat (amennyiben meghatározható) állapota és méretei találhatók. A mellékelt rajzon és felvételen látható minden sérülé­se, illetve egyéb tulajdonsága. A jelölés és a különböző graffittók szintén külön szerepelnek rajzzal és felvétellel. A külső felszín le­írásakor alkalmazott kifejezések nem mindig a készítés-techniká­hoz kapcsolódnak, hanem jelenlegi megjelenésüket próbálja minél hűbben visszaadni. Az alsó felület leírásánál elsődleges szempont, hogy miként vá­lasztották le a készítés helyéről, és hogy milyen anyagok jelennek meg rajta, beletapadva. Ide tartozik továbbá az oldalperem alsó, külső éle és az alsó illesztési kivágás hossza is. Ez utóbbi metrikus adat, ezért ez is ott kapott helyet, akárcsak a felső illesztési kivágás hossza. Szélességét kizártam a vizsgálati körből, mivel nem muta­tott semmiféle jellemző adatot sem a táci, sem a szőny-vásártéri anyagban. 2 5 Nem tűnik valószínűnek, hogy meghatározott mérete lett volna. [ellemző a jobb- és baloldal, illetve az alsó és felső vég szemből nézete. Ezen oldalak kialakítása érdemel figyelmet. Ezek az adatok, mivel a legritkábban állnak hiánytalanul rendelkezésre, az egyéb kategóriába kerültek. A különböző nézeteken kívül, ha valamely módon sérült darabról van szó, akkor az anyagában található, szemmel látható nem agyag összetevők is vizsgálhatók. A metrikus adatok közé a következőket vettem fel: legnagyobb meghatározható hossz, legnagyobb meghatározható szélesség, sík (minden esetben a tegula lapos, valóban fedésre szolgáló részét értem ez alatt) vastagsága, oldalperem vastagsága a felső végen, a síknál (a mérési pont, ahol a síkból elkezd kiemelkedni), oldalperem vastagsága a felső végen, a tetején, oldalperem kiemelkedése a síktól, felső végén, oldalperem vastagsága az alsó végen, a síknál (a mérési pont, ahol a síkból elkezd kiemelkedni), oldalperem vastagsága az alsó végen, a tetején, oldalperem kiemelkedése a síktól, alsó végen, felső illesztési kivágás hossza, 25 KOVÁCS 2002 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom