Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Lukács József: Szarmata falu Dunavecse-Ugordáció-dűlőben (Előzetes jelentés)
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 az egyik Dunavecsén feltárt 111. objektummal induló füstölőgödör-rendszer egyik legközelebbi párhuzama a dusnoki. Ismerünk még Polgár-Kengyel-köz lelőhelyről 2 4, Kompolt-Kistéri lelőhelyről kettőt, melyek feldolgozásánál - társítva a Gyoma 133 lelőhelyen feltárt hat füstölővel - a publikáló megjegyzi, hogy változatos kialakításúak, és nyoma van a korszak utáni továbbélésüknek. 2 5 Nagyobb számban még Solton 2 6 és Kiskundorozsma-Nagyszéken 2 7 került elő. KecskemétBelsőnyír kapcsán Gallina Zsolt felvetett egy újabb lehetőséget a füstölők funkciójára. 2 8 A hús füstölésén kívül gyümölcs aszalására is használhatták, feltéve, ha az uralkodó széliránynak tájolták. Erre néprajzi párhuzamok vannak, mivel a módszert a 20. század első felében még alkalmazták Zemplén falvaiban. 2 9 Többnyire keményfával vagy tuskóval fűtötték, mivel ezek lassan égnek. A füstöléshez 1-2, az aszaláshoz 2-4 napra volt szükség. 3 0 Más használati formának is van azonban nyoma. A kazah, illetve kirgiz steppén a mai napig használják a füstölőket bőr, illetve bőrtömlők füstölésére, melegítésére.31 Bár a szakirodalomban kutatva „bőrfüstölőkkel" nem találkoztam, de az ún. timsós-faggyús módszer megköveteli a bőr melegítését 3 2. Gödrök A fenti objektumok mellett - összesen 281 gödröt tártunk fel. Általánosságban elmondható, hogy a telepen három fő típusba sorolható gödör volt. A szelvény északi végében a terület lemélyült, a talaj agyagosra váltott. Ezen a részen agyagbányászásra szolgáló gö24 HAJDŰ ET AL 1997, 107-108. 25 VADAY 1999a, 199. 26 V. SZÉKELY - MÉSZÁROS 2005,14. 27 SZAL0NTA1 - TÓTH 2000,63., és SZALONTAI - TÓTH 2003, 73. 28 GALLINA 2000,40. 29 DOBOSSY 1969, 519-527 30 DOBOSSY 1969, 525. 31 Köszönettel tartozom Buda Ferencnek több kirgiz, kazah monda magyarra fordítójának a szóbeli közléseiért. 32 E módszer lényege, hogy a kikészítendő bőr felületéről késsel eltávolítják a szőrt, majd timsós-konyhasós oldatban tapossák meg. Ezek után szárítják, majd parázs fölé teszik, a melegtől kitágult pólusok jól beveszik a forró faggyút, mellyel átkenik. Ezáltal a bőr ellenállóbb lesz a vízzel szemben. Általában ökörbőrt készítenek ki ilyen eljárással, melynek színe fehér lett. Erős, tartós, hajlékony, finom bőr kapható általa. (GÁBORJÁN 1962, 98.) Mivel a parázsnak közel, de nem túl közel kell lennie a bőrhöz, hogy felmelegítse, de ne gyújtsa meg az anyagot, a két kisebb füstölő - 220-277-296 és 137-328-334 - lehetett alkalmas a bőr „füstölésére". Természetesen ezt bizonyítani csak kémiai vizsgálatokkal vagy analógiákkal lehet. dörrendszerekre bukkantunk. Ezek egy részét az esővíz elöntötte, így közülük csak huszonötöt tudtunk részben megkutatni. 3 3 A többi 256 gödör fele-fele arányban méhkas alakú gabonatároló, illetve 20-130 cm 3 4 mély, befelé rézsűsen vagy ívelten szűkülő oldalú, többnyire egyenes aljú gödör. Az előbbi kategória - mely kialakítása meglepően egységesnek mutatkozott 3 5 -, a kötött agyagos, míg az utóbbi a homokos talajú mikrorégióra volt inkább jellemző. Betöltésüket elemezve 88 gödör esetében találkozunk paticcsal, paticsomladékkal, kormos, hamus betöltéssel. Mintegy 27 objektum esetében a használaton kívüli gödörbe legtöbbször jól megűgyelhetően épületből származó paticsot, illetve egyéb égett „szemetet" tettek. Ugyanezt figyeltük meg a mai felszíntől mélyebben fekvő agyagkitermelő gödrök feletti humuszrétegben is. 36 A következőkben három, részletesebb következtetések levonására is alkalmas gödröt mutatok be. Ilyenek a 219. és 225. objektumok: méhkas alakúak és valószínűleg gabonatárolásra használták őket. 3 7 A 225. objektum (8. kép 2.) már betöltődött, amikor kialakították a 219. számú gödröt (8. kép 1.). Miután utóbbi kiásása során megbolygatták az előbbi betöltését, megpróbálták - sikertelenül - oly módon használhatóvá tenni az új gödröt, hogy sárga agyaggal kitapasztották az alját. így a 225. objektum betöltésébe egy sárga „agyagtömb" nyúlt bele az „új" gödör aljának síkjában. A 2 54. 3 8 méhkas alakú gödör (8. kép 3.) - a 172. és 190. objektumokhoz hasonlóan - paticsomladékként jelentkezett. A bontás során kiderült, hogy a háznak vélt folt „csak" egy gödör, amelyet paticcsal és kormos, égett 33 Hasonló, de kisebb területű „agyagbányára" bukkantunk még a szelvény délkeleti részén is. Felmerült a kérdés továbbá, hogy az itteni agyag alkalmas-e bányászásra. Szerencsére az ásatáson dolgozott egy keramikus végzettségű munkás is, aki nem csak jónak ítélte az agyagot, de - egy hevenyészve épített kemencében - több kisebb méretű, helyi agyagból formált edényt ki is égetett. 34 Az ettől mélyebb gödröket víztárolókként vagy kutakként értelmeztük. Természetesen a mérlegelés alapja nemcsak a mélység volt, hanem a formai egység is. 35 Mélységük 90-140 cm, aljátmérőjük 130-170, szájátmérőjük 70140 cm között mozgott. Ettől csak kevés kivételt találtunk az általunk feltárt részen. 36 Ezt a „leletgazdag" réteget kénytelenek voltunk eltávolítani, mivel nem tudtunk objektumokat megfogni benne. A jelenséget mindenesetre egy planírozási rétegnek gondoljuk. 37 219. objektum: szélessége: 118, alján 186 cm, mélysége: 110 cm, kör és méhkas alakú 225. objektum: szélesség: 141 cm, alján 164 cm, mélysége: 85 cm, kör és méhkas alakú. 38 254. objektum: szélesség: 140 cm, alján 150 cm, mélysége 103 cm a nyeséstől, kör, és enyhén méhkas alakú 122
