MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

II. A MAGYAR LEVÉLTÁRAK ÉS A FORRÁSKIADÁS - MÚLT ÉS JÖVŐ - HORVÁTH ZITA (Miskolci Egyetem): A Mária Terézia kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megyében

A Dunántúlról ez ideig a már említett Sopron megyei urbarialis investigaűok készültek el, illetve az idén megjelent második kötettel mostanra teljessé vált a történeti Zala megye paraszti vallomásainak kiadása. Most nem beszélek az úrbérrendezés jelentőségéről, eltekintek Zala megye 18. századi paraszti társadalmának bemutatásától, ezt már több helyen amúgy is megtettem most kizárólag magáról a kilenc kérdőpontos forrás keletkezési körülményeiről, a forráskiadás módszeréről, textológiai problémáiról szólok. Az 1764-65. évi országgyűlés a nélkül oszlott fel, hogy az uralkodónak sikerült volna elérnie a jobbágyság sorsának javítását célzó törvény megalkotását. A nemesség tiltakozott, főként arra hivatkozva, hogy az úrbéri viszony — miként arra a neve is utal - a földesúr és jobbágy magánügye volt, amibe az államnak semmi beleszólása nincs. Mária Terézia a törvényalkotás kudarca után, uralkodása végéig nem is hívott többé össze országgyűlést, 1767. január 23-án kibocsátotta úrbéri rendeletét. Elsőként a parasztmozgalmak által érintett dunántúli vármegyékben, Zala, Vas, Sopron, Somogy, Tolna és Baranya megyékben kezdődtek a rendezési munkálatok. Az uralkodó két hónapot adott a rendezési munkálatok lefolytatására, de végül egészen 1774-ig eltartottak. Az úrbérrendezés végrehajtása több lépésből állt, amelyet jól tükröznek a fennmaradt források. A kijelölt királyi biztos

122 - Zalában Brunswick Antal — megérkezése után vármegyei közgyűlést hívtak össze, ahol kijelölték azokat a tisztségviselőket szolgabíró, alszolgabíró, táblabíró, esküdtek - , akik a rendezési úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Sopron vármegyében. I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). Sopron, 1998.; Tirnitz József: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Sopron vármegyében. II. Német nyelvű vallomások. Sopron, 1999.; Bársony István - Papp Klára - Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. I-III. Debrecen, 2003-2005. 121 ' • y HORVÁTH ZITA: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában. Zalai Gyűjtemény 51. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2001.; Uő.: Az úrbérrendezés historiográfiája és forrásai. In: Studia Miskolcinensia, 4. Miskolc, 2003. 137-157. p.; Uő.: A Zala megyei parasztság helyzete a 18. században az úrbérrendezés forrásainak tükrében. Korall 19-20. sz. 2005. május. 132-160. p. 122 • *\ • »• * A királyi biztosok a következők voltak: Brunswick Antal udvari tanácsos, Szvetics Jakab személynök, Balogh László helytartótanácsi tanácsos, Győri Ferenc helytartótanácsi tanácsos, Balogh János a hétszemélyes tábla elnöke, Neuhold János kamarai tanácsos, Andrássy István helytartótanácsi tanácsos, Kvassay József helytartótanácsi tanácsos. FELHŐ IBOLYA: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Bp., 1970. 14. p.