MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)
II. A MAGYAR LEVÉLTÁRAK ÉS A FORRÁSKIADÁS - MÚLT ÉS JÖVŐ - HORVÁTH ZITA (Miskolci Egyetem): A Mária Terézia kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megyében
munkálatokban részt vettek. A tisztségviselők első feladata az volt, hogy a helységek parasztságát összehívják és megvallassák őket az előre elkészített kilenc kérdőpont alapján. A kérdőpontra adott válaszok alapján összeállították az előzetes úrbéri összeírást, amely az úrbérrendezést megelőző viszonyokat mutatja be, csakúgy, mint a megyei összesítő, amely a kilenc kérdőpontra és az előzetes összeírásra épülve készült. A nyomtatott urbáriumot a megyére már készen küldték, csak az adott helységre jellemző adatok számára hagytak ki üres helyet. Az urbáriumhoz csatolták az úrbéri tabellákat. 123 Az úrbérrendezés utolsó irata a vármegyei tisztségviselők által készített beszámoló, amelyet az úrbéri tabellához csatoltak. Az iratokat a tisztségviselők aláírásukkal és pecsétjükkel hitelesítették, majd a helységekben kihirdették. Az urbárium és az úrbéri tabella egy-egy példányát átadták a községnek és a földesúrnak, a harmadik példány a megyei levéltárba került, a negyediket felküldtek a helytartótanácsnak. Ez megkönnyíti a kutató dolgát, hiszen, ha a megyei levéltárból hiányzik néhány község irata, a földesúri levéltárban vagy a helytartótanácsi levéltárban nagy valószínűséggel fellelhetők. Néhány gondolatot a paraszti vallomások forrásértékéről. Egyik legnagyobb értékének azt tartom, hogy egy időben, egységes szempontok szerint készült, ez által alkalmas lehet arra, hogy akár egy megye, akár egy régió, akár az egész ország paraszti társadalmáról átfogó, a földesúr jobbágy viszony majd minden részletét megvilágító képet alkothassunk. Másik értéke az, hogy ezúttal maguk a jobbágyok nyilatkoztak helyzetükről, és nem róluk mások a fejük felett. Ráadásul a kérdések zömére nem volt érdeke hamisan felelnie a jobbágyoknak, és meg is eskették őket arról, hogy amit mondanak az megfelel a valóságnak, az eskü szövegének felolvasásakor figyelmeztették őket a hamis esküből származó súlyos következményekre. 125 A kérdéseket úgy állították össze, hogy a földesúr — jobbágy viszony minden oldala feltáruljon. Az első három kérdés arra irányul, hogy az egységes urbárium bevezetése előtt miszerint rótták le a kötelezettségüket, volt-e urbáriumuk, vagy szokás (usus), vagy szerződés (contractus) szerint adóztak földesuruknak. A negyedik kérdés a helység haszonvételeit és kárait vette számba, az ötödik kérdésben az egész telekhez tartozó szántóföld és rét nagyságáról vallottak. A hatodik kérdés a robotra kérdezett rá; a hetedik Ez ideig a dunántúli megyék úrbéri tabellái láttak napvilágot: Felhő L, 1970. 124 43 megyében hajtották végre az úrbérrendezést, kb. 6500 helységben. 352 csomót ölelnek fel a Magyar Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltárában az úrbérrendezés iratai. 125 Wellmann I., 1967. 15. p.
