MLE 2005. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2006)

KÁLI CSABA (Zala ML.): Teleki Béla (1896-1969) főispán köz- és magániratai a Zala Megyei Levéltárban

kört, - a rendelkezésünkre álló nagy számú forrás miatt - arra is lenne mód, hogy a kéziratokban tett javítások jellegéből vonjunk le következtetéseket. Személyes iratai között teljes képet kaphatunk Teleki Béláról, mint gazdálkodó emberről. Az 1932-től lakóhelyként szolgáló pölöskei „kastély" építésétől kezdődően a birtok szervezésén és irányításán át a különböző pénzügyi tranzakciók dokumentálásával bezárólag találhatunk bő forrást Teleki gazdasági tevékenységére, sőt ezen keresztül gazdálkodással kapcsolatos etikájára, hitvallására vonatkozóan is. A legbővebb és az érdeklődésre leginkább számot tartó forrásbázis, amely már túlterjed a személyi fondjába tartozó iratokon, természetesen a politikai szerepléseivel kapcsolatos iratokat öleli fel. Nyomban az 1936-os főispáni kinevezésével kapcsolatban kapott gratuláló táviratok és levelek, melyek száma több mint 200, vizsgálata szintén egy önálló tanulmány tárgyát képezhetné. Ezeken keresztül majdhogynem teljes mértékben feltárul Teleki korabeli kapcsolatrendszere, a társadalomban elfoglalt státusza, sőt a „peremvidék", a holdudvar is, hiszen ekkor a gyenge, esedeg csak időlegesen meglazult vagy egyáltalán nem is létező kapcsolatok is hirtelen dmarnizálódtak. Életpályájának ezen 1936-tól 1944 őszéig tartó szakaszát — egyfajta kvintesszenciaként - kiválóan illusztrálja az a két nagyalakú album, amiben a közéleti szerepléseinek, elsősorban a sajtóban és fotókon megjelenő lenyomatával szembesülhetünk. Pontosan nem tudjuk, hogy az újságkivágásokat, (eredeti) fotókat, esetenként meghívókat ki válogatta össze, mai szóval a médiafigyelést ki végezte, a feliratok mindenesetre szinte kivétel nélkül Teleki Béla kézírására vallanak, az albumok vezetésében vélhetően a titkára lehetett még a segítségére. A helyi lapok mellett az országos sajtó vele foglakozó cikkei is megtalálhatók itt pártállástól függedenül. Nagyon értékes részét képezik a gyűjteménynek a beragasztott eredeti fotók, amelyek személyén túl, a korszaknak is — és nemcsak zalai szempontból — elsőrangú forrásai. A hivatalos szereplések mellett néha betüremkedik a félmagán, illetve a családi élet némely eseménye is például egy-egy