MLE 2005. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2006)

SÖLCH MIKLÓS (MOL): Fejér György királyi könyvtáros és a Codex diplomaticus

megfigyeléseinket, segítségével változatosabbá-élvezetesebbé tehetjük írásainkat, és nem utolsó sorban érzéseket is kelthetünk olvasóinkban. A karrierek, vagyis az életpályák hivatalos adatait a különféle történeti munkák gyakran tartalmazzák, a karakterek viszont sajnos a legtöbbször kidolgozatlanok maradnak. Ez érthető is, hiszen komoly nehézségek állnak a háttérben: a jellemrajzok elkészítéséhez ui. a hivatali aktákon túli, általában fáradságos kutatások szükségesek, s az eredmény így is gyakran csupán töredékes. Véleményünk szerint mégis fontos volna a történeti személyiség feltárása irányába is lépéseket, rendszeres erőfeszítéseket tennünk, szakmánknak ui. szüksége van rá, hogy hasznosítsuk a fentebb említett motivációs lehetőségeket, és érdemes figyelembe vennünk, hogy a személyiség elemzése-felidézése a történeti munkák népszerű, szélesebb körben is kedvelt része lehet. Haynald esetében a források jó alapot adnak a hasonló munkához: a 19. században még döntő az írásbeliség szerepe az ügyek intézésében, s az iratok életének szinte valamennyi fontos helyszínén fenn is maradtak (Budapest, Bécs, Esztergom, Gyulafehérvár, Kalocsa, Róma). Visszatérve Haynald évszázadához, érdemes megemlítenünk, hogy a 19. század nagy politikai változásai, különféle korszakai és korszakhatárai (reformkor, 1848/49, neoabszolutizmus, 1867-es kiegyezés, dualizmus virágkora) sajátos módon általában Haynald életében is fordulókat, jelentős változásokat hoztak. A korra általában jellemző Róma központi szerepének erősödése a világegyházban (IX. Pius pápasága, I. Vatikáni Zsinat), az egyházpolitikai elképzelések terén ugyanakkor kibékíthetedennek tűnnek az ellentétek a római elvárások és a magyarországi politikai célok-folyamatok között. IX. Pius pápa az 1855-ben kötött Konkordátum szellemében továbbra is államegyházi jogokat remélt Magyarországon a katolikus egyház számára, míg itthon a politikusok a liberalizmus jegyében már évtizedek óta vallásegyenlőségről, s az állam és az egyház elválasztásának szükségszerűségéről beszéltek, még ha ennek gyakorlati megvalósítása nem is ment könnyen a hétköznapokban. Mindemellett a század közepén és második felében Magyarországon is megjelent, majd egyre erősödött a szekularizáció, az elvallástalanodás jelensége, mely ugyan egyelőre elsősorban a városokban terjedt, de hatása így is jelentős volt.