MLE 2005. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2006)

A SZEMÉLYISÉG ÉS IRATAI A LEVÉLTÁRAKBAN

SÖLCH MIKLÓS (Magyar Országos Levéltár) Fejér György királyi könyvtáros és a Codex diplomaticus A Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Kollégiumának támogatásával a tavalyi év végén sikerült digitális formában is megjelentetni Fejér György nagyszabású forráskiadványát, a 42 kötetből álló Codex diplomaticust, a hozzá készült mutatóval együtt. A mű közel két évszázada segíti a levéltárosok és történészek munkáját, nélkülözheteden kézikönyvévé vált a medievistáknak. Általánosan elterjedt nézet a használók körében, hogy a „Fejér" pontadanul közli a szövegeket, több esetben kétszer is közli ugyanazt az oklevelet, sok nyomdahiba található a műben. Mindezt kár lenne tagadni, a hibák önmagukért beszélnek. De méltányosak vagyunk-e a tekintélyes szerzővel, ha művéről először a negatív jelzők jutnak eszünkbe? Ha nem tudatosítjuk, hogy a mű —minden hibája ellenére— a legtöbbet idézett forrásmunka a középkorászok körében, melyből nemzedékek ismerték meg a középkor forrásait. Ha elfelejtjük, hogy a szerző milyen előzmények után, milyen körülmények között gyűjtötte össze és adta ki hatalmas munkáját? Ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy sok forrást csak az ő közlése alapján ismerünk, mert eredetije a megjelenés óta veszendőbe ment? Ennek a rövid megemlékezésnek a célja a szerző életútjának és a mű létrejöttének bemutatása, bátorítva a jelen tudós kutatóit, hogy az esetieges meg nem értés ellenére is érdemes a forráskiadás áldozatos munkájára vállalkozni. A mai technikai lehetőségek lehetővé teszik számunkra, hogy alapos munkával a nagynevű szerzőnk által ejtett kisebb-nagyobb hibákat is el tudjuk kerülni. Ha latinságunk is megközelíti az övét és szorgalmunk sem lesz kisebb, minden körülmény rendelkezésünkre áll, hogy a Codex diplomaticus színvonalát messze meghaladó forráskiadványokkal szolgáljuk a hazánk történelmét kutatókat. Ám ha mindez be is fog következni a