MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

I. KÉPZÉS, RENDEZÉS, SELEJTEZÉS SZEKCIÓ - Kiss József Mihály: Rendezés, selejtezés az egyetemi Levéltárakban

1944-ig nagyon hiányosan, majd az 1947-es évet kivéve 1958-ig egyáltalán nem maradtak fenn. Az iratokkal szembeni nemtörődömség, a jogszabályok be nem tartása az 1990-es évek végén is folytatódott. A Rektori Hivatal rendesen bedobozolt iratait, a Gazdasági Igazgatóság és a Tanulmányi Osztály rendezeden, selejtezetien irataival együtt egy másik raktárba "költöztették", ahol derékig lehetett a totálisan összekevert, kiszakadt zsákokból kifolyó irattári anyagban gázolni. Az, hogy nem törvényszerű az iratokkal szembeni ilyen mostoha bánásmód, mutatja a volt Ybl Miklós Műszaki Főiskola példája, ahol a mintaszerűen rendezett, selejtezett, tételszámosan iktatott iratanyag megfelelő raktárban, levéltári dobozokban van elhelyezve. Végül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az egyetemi levéltárakban őrzött nagyobb forráscsoportról. A legfontosabb ezek közül a tanácsülési jegyzőkönyvek és mellékleteik sorozata — ezeket a keletkezésük sorrendjében vesszük állományba. A hallgatói nyilvántartásokat 1949-ig a nagyobb egyetemeken a Questura, majd a karok dékáni hivatalai kezelték, a törzskönyveket, végbizonyítványokat, doktori szigorlati jegyzőkönyveket természetesen selejtezés nélkül, évrendben őrizzük. Az egyetemeken 1950-ben felállított Személyzeti Osztályok iratanyaga - az iktatott iratokat nem számítva - általában személyi dossziékból, káder fejlesztési- és munkatervekből, állomány listákból, a tudományos továbbképzési ösztöndíjasokra és aspiránsokra, címzetes oktatókra vonatkozó kimutatásokból, kitüntetési javaslatokból és nyilvántartásokból, oktatói minősítésekből, átsorolási értesítésekből állnak. Ehhez némileg kapcsolódik a Munkaügyi Osztályok dolgozókról felvett dossziéi — ezeket szintén megőrizzük.