MLE 2004. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2005)

V. FORRÁSKIADÁS SZEKCIÓ TÖRTÉNETI FORRÁSOK ÉS FORRÁSTUDOMÁNYOK - Bertényi Iván: A kommunális heraldika napjainkban

jó szakmai színvonalat képviselte. Az így elkészült, és a Rákosi-Révaiféle kultúrpolitika uralomra jutásáig használt pecsétek és címerek kommunális címer használatunknak, ha nem is a legszélesebb körű, szakszempontból a legszínvonalasabb időszakának a tanúi. A Törzskönyvbizottság megyéről megyére haladva alaposan, s így lassan dolgozott. Ezért aztán a történelmi Magyarország több vármegyéje — sajnos — már nem kerülhetett sorra az I. világháború végéig, amikor is területét, vagy annak egy részét megszállták, majd a trianoni béke elcsatolta Magyarországtól.

5 A szakmailag ellenőrzött kommunális címerek használatát derékba törte 1949. Ettől kezdve városainknak, falvainknak kizárólag az új, antiheraldikus rákosista államcímert volt szabad használni/

1 Ez a megkötés fennállt az 1960-as évekig, ami annál érdekesebb, mert egyes, ideológialag még tőlünk is baka álló („vonalasabb") országokban (így például a Német Demokratikus Köztársaságban vagy Csehszlovákiában), emellett Lengyelországban szinte változatianul tovább élhetett a történelmi címerhasználat, legfeljebb egyes, az ottani rendszer által ünnepelt események színhelyeinek változtatták meg a kívánt ideológiai kányban a jelképeit. Az 1960-as években egyre inkább érezhetővé vált a városi címerek hiánya. Egyes bátortalan kezdemények után az 1970-es évek első felétől kezdve engedélyezték a városok számára, hogy településük történelmi múltjára és kortárs jellegzetességeke egyaránt utaló helyi címert alkothassanak, használhassanak. (Ez a városcímer nem helyettesíthette az államcímert, de hivatalos katokon, levélpapkokon, kitüntetéseken, díszpolgári okleveleken stb. díszítő funkcióban alkalmazható volt)

7 Ezzel megkezdődött kommunális heraldikánk mélyrepülésének az időszaka. Hiába volt kötelező a címertervhez megszerezni a Képző és Iparművészeti Lektorátus hozzájárulását, hiába ült ott a Lektorátus 5 Dr. Buday László: A községi és egyéb helynevekről szóló 1898. évi IV. tcz. végrahajtása. Budapest, 1903. 70. p. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság iratai. Összeállította és a bevezetést írta Hargitainé Bárczy Orsolya. (Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. Levéltári Leltárak 1.) Budapest, 1979. 1-25. p. 6 1949: XX. tv. 6. §. 7 A Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya 40-1/1970. sz. rendelete, ill. a Minisztertanács 1006/1974 (II. 22.) sz. határozata.