MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

I. FORRÁSKIADÁS SZEKCIÓ

tos szempont továbbá, hogy a jegyzőkönyvi bejegyzések számos kiselejtezett vagy elpusztult maradandó értékű irat adatát is megőrizték. Noha a bejegyzések minden lényeges hatásköri elemet érintenek, pusztán ezekre támaszkodva mégsem alkothatunk magunknak teljes képet a dulaizmus-kori önkormányzat működésének jellemzőiről. A jegyzőkönyvek ugyanis sokszor éppen az elvi, a várospolitikai jelentőségű ügyek esetében csak töredékét tartalmazzák az adott ügyre vonatkozó lényeges, érdemi adatoknak. így sok esetben hiányoznak az előterjesztés vagy az indítvány legfontosabb elemei, homályban maradnak az indoklások, töredékes a háttérinformáció. Ezért nélkülözhetetlen az ezekre vonatkozó, s az ügyosztályi, a főpolgármesteri, vagy a polgármesteri iratok között fennmaradt, az előterjsztés szempontjából leglényegesebb iratok feltárása és jegyzetként vagy mellékletként a kutató rendelkezésre bocsátása. így on-line kiadványsorozatunk - miközben pótolja a hiányt a még ki nem adott jegyzőkönyvek vonatkozásában - egyszersmind mélyebb szintű és gazdagabb forrásanyagot is biztosít a későbbi kutatás számára. Az eredeti anyag természetesen rengeteg úgymond „bagatell"-ügyet is tartalmaz. Ezek eltávolítása a digitális változatból - vagyis a részleges vagy teljes közlés kérdéskörénél tartunk - úgyvélem súlyos hiba lenne. Hiszen ami joggal tekinthető „bagatell ügy"-nek egy központi kormányzati szerv esetében, ez a „mellékes bejegyzés", ill. azok halmaza a középszintű közigazgatás fondjaiban ugyanakkor az eltérő kutatási szemszögből eredően viszont igen fontos lehet. Magyarán, ma már nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalom-, hely- és mikrotörténeti kutatások egyre növekvő jelentőségét. Ezek legnagyobbrészt egyedi, alkalmaztatási személyi, javadalombérleti vagy telekügyek, ill. család- és hivataltörténeti, valamint egyes személyekre vonatkozó kutatásokat lehetővé tevő adatok. A nagyváros képviseleti szerve főként a kiterjedt szervezetrendszer és a hatalmas vagyon kezelésére és hasznosítására vonatkozó, jórészt rutin-jellegű ügyekkel kellett foglalkozzon, - ám jónéhány bejegyzés enged teret ugyanakkor a korabeli városatyák szellemi-érzelmi viszonyulásának tanulmányozására. A legfigyelemreméltóbbak ebben a tekintetben a képviselői indítványok és interpellációk. A már hivatkozott 1874-es esztendő indítványait és interpellációit a hagyományos igazgatási ágak szerinti jellemzők, s ezzel párhuzamosan a mentalitás, az