MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

VII. GYŰJTŐTERÜLET-IRATÉRTÉKELÉS SZEKCIÓ

Levéltára őriz, a történeti - illetve társadalomtörténeti - kutatások számára nem igazán bizonyultak alkalmasnak. Ez a véleményünk a jelenkori iratok esetében is. A mindenkori bírói gyakorlatnak megfelelően ugyanis az ítéletek meglehetősen formalizáltak (iratminták alapján állítják össze), a fellebbviteli ítéletpéldányok sokszor csak az elsőfokú ítélet elfogadását, vagy (ritkábban) az ítélet egyes pontjainak, vagy az egész ítéletnek a megváltoztatását mondják ki. Az ítéletek szerkesztésének mindenkori alapelve, hogy csak a döntéshez szükséges tényállást rögzítik és mérlegelik. A tárgyaláson vagy a beadványokban megfogalmazott, az ügy különböző oldalait megvilágító, de az ítélet meghozatalánál figyelembe nem vehető érvek, tények, a csak ítéletpéldányokat tartalmazó sorozatokból, nem ismerhetők meg. Ennek ellenére a munkacsoportban is akadt olyan résztvevő aki, erre a következtetésre jutott, sőt a 2003-tól hatályos új irattári terv - igaz más megfontolásból és első sorban a büntető perekre vonatkoztatva - is ebben a szellemben készült. Az értékhatár-vizsgálatok módszerei Mindkét vizsgálat team-munkában készült: a polgári pereknél a Csongrád Megyei Levéltár munkatársai kapcsolódtak be, míg a büntetőperes iratok vizsgálatakor már egy sokkal szélesebb mintavételi lehetőséget biztosított az a tény, hogy a BFL-en és a Csongrád Megyei Levéltáron kívül a Nógrád és a Zala megyei levéltárak munkatársainak az eredményeire is támaszkodhattunk. A bíróságokat igyekeztünk úgy kiválasztani, hogy reprezentálják a főváros ill. az adott megye specifikumait, és hogy a vizsgálat kiterjedjen mind az első-, mind pedig a másodfokú bíróságok iratanyagaira. így pl. mindkét vizsgálatba bevontuk a Fővárosi Bíróságon (FB) kívül az ország legnagyobb ügyforgalmú bíróságát, a Pesti Központi Kerületi Bíróságot (PKKB), a budai oldal legnagyobb bíróságát, Budai Központi Kerületi Bíróságot (BKKB), míg a büntetőpereknél a XVIII-XIX. Kerületi Bíróságot. A vidéki bíróságok kiválasztásánál a polgári perek esetében csak Csongrád megyei bíróságok jöhettek számításba, így itt a Csongrád Megyei bíróság anyagain kívül 3 eltérő sajátosságú település városi bíróságain végeztünk felmérést: Szegeden, Szentesen és Csongrádon. A büntetőperes vizsgálatnál a Nógrád Megyei és Zala Megyei bíróságon kívül a két helyi városi bíróság is bekerült a mintavételbe.