MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

VII. GYŰJTŐTERÜLET-IRATÉRTÉKELÉS SZEKCIÓ

A bíróságok kiválasztásánál az is szempont volt, hogy irattáraik meg­felelő mennyiségű selejtezetlen évkörű iratanyaggal rendelkezzenek. Ami a munkamódszert illeti: a legnagyobb hangsúlyt magára a mintavé­teli eljárásra helyeztük: a kiválasztott bíróságok meghatározott évkörű iratanyagaiban egy minimális statisztikai mintát kellett vennünk, ami nem meghatározott százalékot jelentett, hanem egy olyan mintát, amely mennyiségileg elegendő adatot tartalmaz: összességében a polgári és a büntetőperes iratok esetében mintegy 17000 (!) aktát vizsgáltunk meg tartalmilag (kb. fele-fele arányban). A polgári perek esetében a hangsúly az 1970-es és 1980-as évek anya­gaira esett. A főváros területén készült mintaselejtezések adatait külön adatfelvételi lapon tüntettük fel, részletesen, lajstromszámok szerint ki­mutatva, hogy mely ügyeket nyilvánítottuk selejtezhetőnek és melyeket maradandónak. A büntetőperes iratok esetében a vizsgálat alá vont éveket már kife­jezetten úgy választottuk ki, hogy a rendszerváltást megelőző és követő időszak is kellő arányban legyen képviselve. Szükséges volt egy 1990 előtti (általában az első részselejtezetlen) és egy 1990 utáni évet mintá­ul venni. Az egyes ügyek alapadatait minden bíróság esetében egységes Excel táblázatban rögzítettük, amely kötelező alapadatokon túl (bíró­ság neve, lajstromszám, pertípus, kategória (bűntett, vétség, egyéb) szö­veges és kód szerinti minősítést is tartalmaz. Az Excel-ben rögzített alapadatok lehetővé tették statisztikák és különböző szempontú lekér­dezések elkészítését. Jelenkori polgári peres iratok értékelése és selejtezése A jelenkori jogszolgáltatási iratok esetében a legnagyobb problémát ­főként az alsó fokú bíróságoknál tömegesen keletkező - polgári peres iratok okozzák, hiszen a jelenleg érvényben lévő rendelkezések értel­mében ezen iratok esetében minimálisan sincs biztosítva a történeti ku­tatás számára értékes források fennmaradása, valamint az ezen iratok révén rögzített állampolgári jogok biztosítása. Az irattárakban őrzött polgári perek tekintetében a leginkább érintett, több mint 2 évtizedig, 1981 és 2003 között érvényben lévő 109/1981. /IK 5./ IM. sz. utasítás szerint az ügyek döntő többsége tíz év után részselejtezhető, és a gya­korlatilag „kiherélt" akták közül 25 év után csak az évi ügyforgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom