MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

VI. SZAKLEVÉLTÁRAK SZEKCIÓ

működéséből keletkező iratanyagok, valamint kép- és hangfelvételek gyűjtésére. A gyűjtőkör meghatározás, az Akadémia szervezeti felépítése A gyűjtőkör meghatározásánál természetesen mindig a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti felépítését kell figyelembe venni. így azt gondolhatnánk, hogy mivel az Akadémiára vonatkozó törvényerejű rendeletek ill. törvények többször módosultak, és az Akadémia felépítése és működése kétszer is döntő változáson ment keresztül 1964 után, ez az előbbi felsorolás már nem érvényes. De ez nem így van - mivel nagyon általánosan megfogalmazott gyűjtőkörről van szó - ez a lista a mai napig érvényes gyűjtőkört ill. illetékességi kört takar. Még érthetőbbé válik a helyzet, ha egy kicsit jobban megvizsgáljuk a két jelentős átszervezést. Az egyik az Akadémia 1970-es reformja, a másik a 1994-es akadémiai törvénnyel létrejövő köztestület. 1970-ben az Akadémia hivatalának átszervezése történt meg, legegyszerűbben úgy fogalmazhatnám meg, hogy a tudományos osztályok és hivatali főosztályok közötti munkamegosztás változott meg, úgy hogy a döntés, a pénzelosztás a főosztályok, ill. a főtitkár kezébe került. 1994-ben pedig létrejött a köztestület. A törvény szövege szerint a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület. A Köztestületet tagjai az akadémikusok, valamint a tudomány olyan más képviselői alkotják, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, és tudományos tevékenységükkel a magyar tudomány feladatainak megoldásában részt vesznek. Ők jogaikat a közgyűlési doktor képviselőkön keresztül gyakorolják. (Ez levéltári szempontból nem jelent változást, mert csak a közgyűlés létszáma változott, feladatai nem.) A Magyar Tudományos Akadémia köztestületként a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos közfeladatokat lát el, azaz továbbra is működnek a bizottságai, ill. működik az intézményhálózata. (Ezt az akadémiai törvény részletesen is kifejti.) Amint látjuk, ezek a változások ugyan lényegesek, de nem hasonlíthatók az 1949-es átszervezéshez, amikor egy szűk körű tudóstestületből lett egy nagy hivatali apparátussal rendelkező tudományos intézményhálózatot működtető testület.