MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

I. FORRÁSKIADÁS SZEKCIÓ

Az időbeli eloszlás egyenetlensége mellett csökkenti a jegyzőkönyvek forrásértékét a sok általános, konkrétumokat nélkülöző, időnként alig értelmezhető megfogalmazás is, amely a rossznyelvek ellenére sem mindig a közreadó hibája. A bejegyzések írói pontosan tudták, miről van szó, így nem tartották szükségesnek a szabatos, tárgyszerű megfogalmazást. Gyakran csak utaltak arra az eseményre, amiről a közreadó nem rendelkezhet naprakész ismeretekkel. Mivel számos rendelkezés országgyűlési törvénycikkekhez kapcsolódott, segíthet az értelmezésekben az adott év országgyűlési végzéseinek ismerete. A protokollumok forrásértéke a felsoroltak ellenére is kiemelkedő, a megyei közigazgatás első számú forrásai, mind a szervezetre, mind a működésre vonatkozóan. A közelmúltban elindult megyei archontológiai kutatások számára is kiindulópontul szolgálnak. Emellett a megyei önkormányzatok központi szerveként működő congregatiók szerteágazó tevékenységi körének megfelelően a korabeli élet szinte minden területére található bennük adat, igaz, éppen hiányaik miatt ezek az adatok gyakran egyszeriek, nem illeszthetők tágabb összefüggésekbe. Egy-egy ügy, folyamat egész íve ritkán követhető végig. Mivel e kérdésről sokan sokat írtunk, néhány példát említek csak. Jól használhatók a bejegyzések, ha (elsősorban nemes) személyekre keresünk a mutató segítségével. Akár életpályákat, akár több nemzedéket végigkísérő családi kapcsolatrendszereket, birtokszerzéseket, -vitákat, zálogolásokat kutatunk, sikerrel járhatunk. Hasonló a helyzet, ha a településtörténet művelőjeként forgatjuk a lapokat. Számos falu, város 16-17. századi történetére találhatunk értékes adatokat. Sopron megyében gyakoriak a Rába használatára, a meder, a töltések karbantartására, a gázlók ellenséges veszély miatti elzárására utaló bejegyzések. Ugyancsak gyakoriak a malmok építésére, működésére, ellenőrzésére vonatkozó, olykor elbontatására, áthelyeztetésére kötelező sorok. Természeti és tűzkárokra, időjárásra, éghajlatra utaló nyomokat is találhat a figyelmes olvasó. A megyei szabályrendeletek, statútumok elsősorban az adó beszedését, a védelmi feladatokat és a hozzájuk kapcsolódó közmunkákat, a katonaság ellátását, szükség esetén az általános felkelés összehívását szabályozták. Zala 16. századi bejegyzéseiben több, a helyi igazságszolgáltatási gyakorlatot egységesítő statútumot találunk. Más megyékben csak a 17. század folyamán jelennek meg a hasonló témájú rendelkezések, gyakran az országgyűlési törvénycikkek helyi adaptációi.